Üres halászhálók, özönvízszerű esőzések, forgószelek, másutt aszályok: ilyen következményekkel jár, ha az El Nino megjelenik a Csendes-óceán partjainál. Több hurrikán tombol az atlanti-partokon, Észak-Amerika téli viharai délre tolódnak ilyenkor. Peru és Ecuador árvizeiért, az ausztráliai és indonéziai szárazságért és talán a szokatlanul szigorú európai telekért felelős meleg csendes-óceáni áramlat érkezését eddig legfeljebb fél évre lehetett előre jelezni.

A Giesseni Egyetem orosz, izraeli és német tudósokból álló csoportja pontosabb és hosszabb, 12-18 hónapos prognózist képes adni az új módszer segítségével – állítja az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia Proceedings című folyóiratában megjelent tanulmányuk.

A Csendes-óceán trópusi térségében az 1950-es évek óta működik az a több mint kétszáz mérőpontból álló hálózat, amely a víz és a levegő hőmérsékletének szokatlan viselkedését figyeli. A Giesseni Egyetem Elméleti Fizikai Intézete és a Potsdami Klímakutatási Intézet tudósai felkutatták az eddig ismeretlen összefüggéseket és hosszú távú hatásokat, ezekre alapozva sikerült az előrejelzés időtartamát több mint kétszeresére növelni, a téves riasztások számát pedig tíz százalék alá szorítani.

"Hihetetlenül fontos a hosszabb távú prognózis, hogy legyen felkészülési idő. Hat hónap túl kevés. Az indiai, zimbabwei vagy brazil farmerek ilyenkor már megvették a vetőmagot, elültették a növényt. Ha 12-18 hónap áll rendelkezésükre, egy egész termesztési ciklusban gondolkodhatnak" – mondta Joachim Schellnhuber klímakutató, a tanulmány egyik szerzője.

Az El Nino rendszertelenül jelentkezik. Mivel Peru partjait általában az év vége felé éri el, a kis Jézus spanyol megfelelőjéről kapta 'kisded' jelentésű nevét.

A pontos prognózis azért is igen lényeges, mert a Nature Climate Change című szaklapban frissen megjelent tanulmány szerint az El Nino szokatlanul gyakran lépett fel a 20. század utolsó évtizedeiben.