Megfejtették a fehér tigrisek rejtélyét
A DNS-molekulán belüli egyetlen változás miatt fehér a fehér tigrisek szőre: a mutáció csak a pigmentációt érinti, az állatok egyébként egészségesek. Egészségügyi problémáikat a belterjes tenyészet okozza - állapították meg kínai és dél-koreai szakemberek a Current Biology című szaklapban közzétett tanulmányukban.
A fehér tigris a bengáli tigris (Panthera tigris tigris) igen ritka alfaja, fehér szőrrel, kék szemmel, rózsaszín orral és mancsain rózsaszín talpakkal, szőrét fekete csíkok tarkítják. A genetikai változás, ami a szőr fehérségét eredményezi, csak akkor öröklődik, ha mind az apa, mind az anya rendelkezik a pigmentmutációval.
Az ilyen állatok között gyakran fordulnak elő egészségügyi problémák, halvaszületés, korai elpusztulás vagy torz fejlődések. Ezek a problémák azonban nem a mutáció, hanem a belterjes tenyészet következményei - mutatott rá Hsziao Hszü (Xiao Xu), a pekingi College of Life Sciences munkatársa a tanulmányban.
A tudósok felügyelete alatt három tigristől - két fehér és egy narancssárga szőrűtől - összesen 13 utód született, majd megvizsgálták a tizenhat állat örökítőanyagát. Ekkor fedezték fel a színmódosulásért felelős gént: ez csak bizonyos pigmentekre van hatással, a többit érintetlenül hagyta. Ezzel magyarázhatók a fehér tigrisek fekete csíkjai.
Bár a bengáli tigrisek ilyen genetikai módosulása ritka, sok évszázada vadon alakult ki. A fehér tigrisről a 16. századból származnak az első feljegyzések. Az utolsó vadon élő példány 1958-ban ejtették el. Ma már csak fogságban - állatkertekben és cirkuszokban - él. A ma élő valamennyi fehér tigris egy 1951-ben Közép-Indiában befogott példánytól származik.