Samuel Ting, Nobel-díjas részecskefizikus, a Massachussettsi Műszaki Egyetem professzora és kutatócsoportja a kétmilliárd dolláros űrdetektorral több milliárd kozmikus sugarat regisztrálva pozitronok többletét észlelte a világűrben, amelyek minden irányból "záporoznak" a Földre.

A 2011 májusában a Nemzetközi Űrállomásra juttatott részecskefizikai kutatóeszköz a kozmikus sugárzás mérésével kutat a sötét anyag és az antianyag után. A berendezés kifejlesztését és megépítését az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) végezte Samuel Ting javaslatára.

A CERN genfi kutatóközpontjában szerda este tartott előadásában Ting bejelentette, hogy a nemzetközi kutatócsoport tagjai észlelték a sötét anyag által hagyott első lehetséges fizikai nyomot, amikor elemezték a kozmikus sugárzás mérési adatait.

Működésének első 18 hónapjában az AMS 30 milliárd kozmikus sugarat regisztrált, köztük 400 ezer pozitront (az elektron antirészecskéje) - ez sokkal pontosabb adatokkal szolgál a tudósoknak, mint bármilyen Földön végzett kísérlet.

A következő hónapokban a CERN által épített űrdetektor "képes lesz perdöntően megmondani nekünk, hogy ezek a pozitronok a sötét anyag jelei, vagy más forrásból származnak" – mondta Ting professzor, aki lehetségesnek nevezte, hogy az észlelt pozitronok pulzárokból, gyorsan forgó neutroncsillagokból érkeznek.

Napjaink fizikájának egyik legfontosabb rejtélye a sötét anyag jelenléte. A sötét anyagot gyakran nevezik az univerzumban lévő több millió galaxis "építészének", mert gravitációja alakítja ezeket a galaxisokat. A sötét anyag jelenlétére a szakemberek egyebek között a galaxisok forgási görbéjének a megfigyeléséből következtethetnek.

Eddig sikertelenek voltak azok a Földön, és mélyen a föld alatt végzett kísérletek, amelyek a sötét anyag konkrét bizonyítékát keresték. "Ez egy 80 éves detektív történet, de közel járunk a végéhez. Az AMS-től kapott adatok további elemzése lezárhatja a történetet” – mondta Michael Tunes, a Chicagói Egyetem fizikusa.

A nemzetközi kutatócsoport a Physical Review Letters szakfolyóiratban tette közzé tanulmányát az Alfa mágneses spektrométer kutatásainak első eredményeiről.