A dán nemes, aki egész életében a tudománnyal foglalkozott, 1601-ben egy prágai banketten lett rosszul. Képtelen volt a vizeletürítésre, és 11 nap alatt iszonyú kínok között meghalt. A kortársak szerint hólyagprobléma vagy vesekő okozta a halálát, később azonban urémiára gyanakodtak. Utóbbi egyfajta vérmérgezés, amelyet a vese elégtelen működése miatt a vérben felhalmozódó fehérje-anyagcsere bomlástermékek idéznek elő. Mások szerint higanymérgezés ölte meg a tudóst - talán véletlenül, mivel egy párbaj során elvesztette orra egy részét, és számos protézissel próbálkozott, de az is meglehet, hogy szándékos mérgezés történt egy szerelmi pletyka miatt. 

A legmodernebb technikával felszerelt dán-cseh kutatócsoport hétfőn nyitotta meg sírját a prágai Tyn előtti Miasszonyunk-templomban. Négy napig vizsgálták a maradványokat, hogy megerősítsék vagy elvessék a veseelégtelenség-teóriát. "Valójában nem azért jöttünk, hogy megállapítsuk, gyilkosság történt-e, hanem lenyomozni... Tycho Brahe életét" - mondta Jens Vellev, a dániai Aarhus Egyetem professzora, a kutatócsoport vezetője.

Egy, a kilencvenes években elvégzett vizsgálat a mérgezéses elméletet erősítette, miután nagy koncentrációban találtak higanyt a csillagász szakállában. Peter Andersen dán történész akkor azt mondta, hogy a nemest, aki 1599-ben költözött Prágába, valószínűleg Eric Brahe, egy távoli unokatestvére mérgezte meg IV. Keresztély dán király megbízásából. Feltételezését Eric Brahe nemrégiben megtalált naplójára alapozta, amely szerint a király gyűlölte a szoknyapecér, bonviván tudóst, mivel az elcsábította a király anyját, Zsófiát.

A történész szerint Eric 1601-ben Prágába utazott, ahol rövid időn belül unokafivére bizalmába férkőzött. Októberben titokban higanyt öntött Brahe poharába, amitől a tudós meghalt. "A dánok szívéhez nagyon közel áll ez a történet" - jegyezte meg Stepan Filipec, a kriptát befogadó templom lelkipásztora.

A tudós Prágában tartózkodása idején a város virágzó szellemi központ volt. A bőkezű II. Rudolf császár a kor európai tudományos és művészeti elitjét vonzotta a cseh fővárosba. Az excentrikus uralkodó nagyra becsülte az Aranyorrú ember becenevű dán alkimista-csillagászt, aki felfedezett egy üstököst a Kassziopeia-csillagképben és megalkotta a - hibás - geo-heliocentrikus világképet, amely szerint a Nap és a Hold a Föld körül forog, az összes többi bolygó pedig a Nap körül.

Még ha be is bizonyosodik a mérgezés elmélete, akkor sem Eric Brahe lenne az egyetlen gyanúsított. A korabeli pletykák szerint az ez időben szintén Rudolf vendégszeretetét élvező német rivális, Johannes Kepler rendkívül féltékeny volt Brahe munkásságára, és rá akarta tenni a kezét a vetélytárs megfigyeléseire.

A történészek szerint azonban valószínűbb, hogy az egész Brahe hibája volt: kitette magát a veszélyes anyag hatásainak. "A történelemből tudjuk, hogy a higanyt számos betegség kezelésére is használták. Személy szerint én úgy vélem, hogy a fájdalmaira szedte, és olyan sokat vett be belőle, hogy belehalt" - fejtette ki Jaroslav Podliska, a prágai Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal régészeti csoportjának vezetője.

Martin Solc, a prágai Károly Egyetem matematikai és fizikai fakultásának szakembere a kilencvenes években mutatta ki a higanyt a maradványokban: ő azt gondolja, hogy talán a holttest konzerválására használt balzsamozó kenőcs tartalmazta a folyékony fémet. A mostani vizsgálatok között szerepel többek között komputeres tomográfia, röntgenvizsgálat és más modern analízismódszerek. Eredmények a jövő év első felében várhatók.