Kína közkedvelt nemzeti jelképére, a pandára meglehetősen másként, eledelként tekinthetett a prehisztorikus ember - állítják kínai kutatók.

Vej Kuangpiao (Wei Guangbiao) szerint azok az ősemberek, akik a mai Kína délnyugati részén található Csungcsing (Chongqing) városa vidékén éltek, pandákat ettek.

Vej, egy csungcsingi múzeum paleoantropológiai intézetének kutatója elmondta, hogy a kiásott őskövületek közül sok "azt mutatta, hogy az ember egykor összekaszabolta a pandákat".

"A primitív időkben az emberek nem öltek volna meg állatokat úgy, hogy az szükségtelen számukra" - idézte Vejt a Chongqing Morning Post című helyi lap beszámolója. A kutatók ezért vélik úgy, hogy pandák az ember táplálékául szolgáltak.

Ugyanakkor Vej hozzátette, hogy szó sem volt "óriásokról", mert azokban az időkben a pandák mérete jóval kisebb volt a mostaninál, körülbelül a tibeti masztiff méretével egyezett meg. A csungcsingi magas hegyekben már 10 ezer-1 millió évvel ezelőtt is éltek vadon pandák, amelyek aztán többféle irányban hagyták el a területet, például a szomszédos szecsuáni tartomány felé, amelyet ma a pandák szülőhelyének tekintenek. Vej egyébként társszerzője az Óriáspandák eredete című díjnyertes könyvnek.

A kínai kormány nagy összegeket fektet az őshonos állatfaj tanulmányozásába és abba, hogy túlélésüket biztosítsa. A vadon élő pandák száma jelenleg 1600 körül van, kritikusan veszélyeztetett fajnak számít az orvvadászat és az emberi terjeszkedés miatt. Háromszáznál több példány él fogságban, főként a kínai tenyésztési program keretein belül.