2012. július. 03. 14:06 MTI Utolsó frissítés: 2012. július. 03. 20:20 Shake

Rábukkantak a térképre, amin Amerikát először nevezték Amerikának

Szenzációértékű felfedezést jelentett be a müncheni egyetemi könyvtár, amelynek polcain Martin Waldseemüller 500 évesnél is régebbi világtérképének egy eddig ismeretlen példányára bukkantak. Ezen a térképen nevezték először Amerikának az Újvilágot.

A térképre két kutatónő talált rá véletlenül egy XIX. századi kötetben, két geometriai nyomtatvány között – mondta a könyvtár igazgatója, Klaus-Rainer Brintzinger.

A most megtalált példány a freiburgi humanista kartográfus híres világtérképének egy eredetinél valamivel kisebb kiadása. Waldseemüller világtérképe három négyzetméteres, és azt tartják számon Amerika "névadó" dokumentumaként: a szerzetes tudós volt az első, aki az America nevet írta az Újvilágot ábrázoló részre Amerigo Vespucci felfedező előtt tisztelegve.

A tengerentúli kontinens "keresztapja" mindazonáltal tévedett, mert Kolumbusz Kristóf helyett tartotta Vespuccit Amerika felfedezőjének.

Waldseemüller nagyméretű munkáját 2007-ben Angela Merkel német kancellár Washingtonnak ajándékozta, a térkép akkor volt 500 éves. A dokumentumot azóta a Kongresszusi Könyvtár őrzi, és az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) védelme alatt áll.

A kisebb méretű példányokból a müncheni felfedezés előtt világszerte mindössze csak négyet tartottak számon, közülük egyet a Christie's aukciós ház 800 ezer euró feletti áron árverezett el 2005-ben. A müncheni térkép némileg különbözik testvéreitől, származására még nem sikerült teljes mértékben fényt deríteni. Vélhetően azonban röviddel az 1507-es első nyomtatás után született.

A matuzsálemi térképet valószínűleg véletlenül kötötték a kora XVI. századi geometriákat tartalmazó kötetbe. Az akkori könyvtárosok nem voltak tudatában a térkép jelentőségének – fogalmazott a müncheni intézmény régi könyvekért felelős vezetője, hozzáfűzve, hogy a kötet egészen mostanáig Csipkerózsika-álmát aludta. "A második világháború óta nem volt hasonló jelentőségű felfedezés" – szögezte le Sven Kuttner.

Címkék
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.