Vásárlási böjtre buzdít a Tudatos Vásárlók Egyesülete pénteken, a Ne vásárolj semmit! napon. Szerintük a nők harmada veszélyeztetett a vásárlási lázban.
A karácsonyi vásárlási dömping előtt világszerte több mint 60 országban hívják fel a figyelmet környezetvédő és civil szervezetek a társadalom túlfogyasztására és a rossz fogyasztási szokásokra - közölte az egyesület szerdán az MTI-vel.
A Ne vásárolj semmit! nap a túlfogyasztás elleni jelképes tiltakozás. A kezdeményezéssel azt is tudatosítani kívánják, hogy a világ lakosságának 20 százaléka éli fel a Föld készleteinek 80 százalékát. A reklámok az emberek elégedetlenségét és mohóságát erősítik azzal, hogy elhitetik: akkor lesznek boldogok, szépek, naprakészek, ha minél több tárgyat birtokolnak - olvasható a közleményben.
Becslések szerint Magyarországon a "vásárlási mánia" a lakosság mintegy 5 százalékát érinti, a nők harmada lehet veszélyeztetett. A vásárlások átlagosan 40 százaléka az előzetes vásárlási szándékoktól függetlenül történek, ebben nagy szerepet játszanak az akciók és a marketing-trükkök. A hazai felmérések emellett azt is mutatják, hogy a vásárlók 55 százaléka hagyatkozik a boltokban hozott gyors döntésekre.
A GfK Hungária vizsgálata alapján a tavalyi karácsonyi forgalom magasabb volt, mint 2009-ben. Megfigyelhető volt, hogy a kereskedők már a hónap elején nagyobb hangsúlyt helyeztek a marketing kommunikációra, ezzel is próbálták a fogyasztókat vásárlásra ösztönözni. A 2010-es karácsony legkelendőbb termékcsoportjai a hordozható audioeszközök, a síkpaneles televíziók, a mini audio tornyok, a DVD-lejátszók, a játékkonzolok, a kézi mixerek, a kávéfőzők, a hajformázók, a fritőzök és a borotvák voltak.
Várhatóan idén is többet költenek az emberek a karácsonyi szezonban: a felmérések a tavalyihoz képest 1000 forintos emelkedést, átlagosan 35 ezer forint kiadást jósolnak. Elgondolkodtató tény, hogy a magyarok közel fele ugyanakkora összeget tervez elkölteni idén, mint a válság által még nem sújtott 2007-es évben. Magyarországon a háztartások jövedelmének legalább 23 százaléka élelmiszerre megy el, a megvásárolt étel 25-30 százalékát végül kidobjuk. Ez évente háztartásonként 100 kilogramm kidobott élelmiszert jelent.
