Moukhtar Lucia hétfőn az MTI megkeresésére - a konkrét ügy részleteit nem ismerve - ugyanakkor arról beszélt: a pszichiátriai beteg családja és a hozzátartozók általában tehetetlenek, mert nem tudják, hogy a jelentkező tünetek milyen veszélyt rejtenek.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a lappangó betegségek gyakran láthatatlanul csapnak át valamilyen ön-, vagy közveszélyes cselekedet-sorba, amit általában már késő megállítani.
A szakember szerint a norvég férfi sorozatgyilkossága mögött szinte biztos, hogy valamilyen komoly betegség áll.
Moukhtar Lucia szerint erre utalhat az is, hogy a férfi nem egy olyan kultúrájú országban élt, ahol a fegyveres harcnak hagyományai lettek volna.
A klinikai szakpszichológus szerint ugyanakkor léteznek olyan pszichiátriai betegségek, mint például a paranoid skizofrénia, ahol nagyon nehéz észrevenni a rendellenességet. Hozzátette: ezek az emberek a gyakorlati életben jól megállják a helyüket, tanulnak, dolgoznak, akár vezérigazgatói poszton is, addig, amíg egyszer csak "borul a rendszer".
Mint mondta, ekkor derülnek ki téves eszméik, üldöztetéses, szadisztikus gondolataik, amik jellemzően egy nagyon összetett téveszmerendszerre, például a "gonosz elleni harcra" építenek. Ezzel magyarázzák meg tetteiket, amelyek gyakran kártékonyak, vagy tragikusak is lehetnek.
Egyes betegeken annyira eluralkodik a saját rendszerük, hogy az érzelmeik is egy más, alacsonyabb szintre kerülnek. Az ilyen betegeknek aktív hallucinációik lehetnek; hangokat hallanak, és ezek alapján utasításokat hajtanak végre - mondta.
Arra a felvetésre, hogy a norvég férfi - újsághírek szerint - egy háborús témájú számítógépes játék megszállottja volt, a szakember úgy vélte: ezek a játékok rettenetesen kártékonyak és egészségtelenek, és sokan válnak szenvedélybeteggé miattuk, vagy távolodhatnak el a gyakorlati élettől.
Moukhtar Lucia szerint azonban egy egészséges alapszemélyiségű embernél ekkor sem válthat ki a játékszenvedély egy olyan reakciót, ami tömeggyilkossághoz vezet. A szakember szerint ugyanakkor a pszichésen sérült emberekre már "ráerősíthet" a játék, így esetükben ez komoly veszélyeket is jelenthet magukra vagy másokra nézve.
A klinikai szakpszichológus arra is rámutatott, hogy egyes betegek fogékonyabbak lehetnek bizonyos szélsőséges eszmékre, amelyek a problémáikra választ adnak. Ez azt jelenti, hogy a betegség és a környezeti behatások összekapcsolódhatnak.
Példaként a paranoid pszichotikus betegeket említette, akiknek általában üldöztetéses téveszméik vannak, és azt élik meg, hogy őket bántani, befolyásolni akarják. Egy ilyen beteg vonzónak találhat egy olyan közeget vagy eszmeiséget, ahol azt hirdetik, hogy meg tudja védeni magát - fűzte hozzá.
Arra a kérdésre, nem pont az lehetett-e a célja a norvég férfinek, hogy - a tömeggyilkosság árán - széles nyilvánosságot kapjanak a gondolatai, a szakember azt mondta: ez valószínű, hiszen a jelek alapján kifejezetten várta azt a lehetőséget, hogy ismertethesse a nézeteit.
Moukhtar Lucia ezzel kapcsolatban felvetette: a hasonló esetek elkerülése érdekében szabályozni kellene a tragédiák médiakommunikációját. Megjegyezte azt is: a norvég tragédiát ismertető egyik internetes lapnak az esetről szóló cikke mellett éppen egy háborús videojáték hirdetése jelent meg, ami véleménye szerint rendkívül káros hatású lehet.