2011. július. 07. 16:36 MTI Utolsó frissítés: 2011. július. 08. 10:36 Shake

Magyarországért aggódik egy amerikai szenátor

A Reagan-szobor felavatása és a Tom Lantos Intézet megnyitása olyan gesztusok voltak múlt héten Budapesten, amelyek hűen érzékeltetik Magyarország történelmi jelentőségű átalakulását és a két ország szoros kapcsolatát, de sajnos más magyarországi fejlemények árnyékot vetnek ezekre az örömteli eseményekre - fogalmazott Benjamin Cardin demokrata párti amerikai szenátor, az amerikai Helsinki Bizottság elnöke egy közleményben, amely a Kongresszusi Közlönyben jelent meg.

A politikus emlékeztetett, hogy a tavalyi parlamenti választásokon a Fidesz elsöprő győzelmet aratott és kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban. Ez a minősített többség szerinte nem feltétlenül rossz egy olyan térségben, amelyben a belpolitikai viszálykodás rendszeresen megbénítja a kormányokat.

Ugyanakkor figyelemreméltó fordulatként értékelhető az is, hogy 16 százalékos eredményt ért el a szélsőjobboldali Jobbik, amely nem tagja a kormánynak, de egyértelműen negatívan befolyásolja a politikai közbeszédet - olvasható a közleményben.

A választások óta eltelt egy évben Orbán Viktor kormánya arra használta fel kétharmados parlamenti többségét, hogy sorozatosan vitát kiváltó kezdeményezéseket hajtott keresztül a parlamenten - vélte Benjamin Cardin.

A szenátor megemlítette a médiatörvényt, a kettős állampolgárság kezdeményezését, az új alaptörvényt és ehhez kapcsolódóan a Velencei Bizottság véleményét, foglalkozott az Alkotmánybíróság bővítésével is.

"Magyarország inspirációként szolgált 1989-ben a demokrácia és az emberi jogok védelmezőinek szerte a világon. Most viszont nagyon nyugtalan vagyok az ottani tendenciák miatt. Tudom, hogy néha az új kormányoknak időbe telik rátalálniuk a helyes irányra, ezért remélem, hogy látni fogunk bizonyos kiigazításokat Budapesten. De közben azt is remélem, hogy az átalakulásukhoz mintát kereső országok távol tartják magukat ettől a magyar modelltől" - zárta gondolatait Cardin.

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.