Kati Horna fotográfus volt a világhírű fotóriporter, Robert Capa igaz szerelme? A gyermekkori románc sosem teljesedett ki, Capa pedig az Egyesült Államokban Ingrid Bergmannal vigasztalódott. Kettejük kapcsolata most mégis jól jön egy posztumusz kiállítás promotálásakor: a magyar származású, Mexikóba települt fotográfusnő képeit június közepén mutatják be egy brit kiállításon.
Június 19-én nyílik Chichesterben Kati Horna első kiállítása, tíz évvel a szürrealista fotográfus halála után. Az Independent című magazin egy hosszú riportot szentel Capa és Horna titkos szerelmi történetének, a beteljesületlen pillanatokról, amelyek a két kiszakadt magyar sorsát írták. Bár Ingrid Bergmannak is udvarolt, és Gerda Taro volt az, aki Capa szerelmeként lett híres, Horna lánya most azt állítja, Kati volt az egyetlen, aki igazán megértette a férfit.
Kati Horna Deutsch Katiként látta meg a napvilágot Budapesten 1912-ben, Friedmann Endre pedig 1913-ban született a fővárosban. Mindketten a neves Pécsi Józsefnél tanulták a fotózást, és itt is alakult ki szoros kapcsolatuk, és nem csupán hobbijuk, hanem a baloldali nézeteik is összekötötték a két művészt. A lány Berlinbe ment tanulni 1930-ban, de pár év múlva Párizsban újra egymásra találtak, akkor Friedmann már Capaként lett egyre ismertebb fényképész. A spanyol polgárháború volt mindkettőjük kenyere, Capa itt lőtte híres „A milicista halála” című képet, amely a haditudósítás ikonjává vált.
Az elhíresült fotóról viszont felmerült a gyanú, hogy hamisítvány. Kutatják azóta is, hogy a spanyol köztársaságpárti harcos sebesülésének ábrázolása vajon egy zseni szerencsés pillanata volt, akinek jelmondata a haditudósítók első leckéje: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel”, vagy előre megrendezett jelenet.
Horna lánya szerint édesanyja volt Capa egyetlen igazi szerelme, akit a Mexikóban új életet kezdő nő többször is visszautasított. Ecseteli, hogy Capa 1940-ben is felkereste anyját, és megkérte, kösse össze vele életét, de Kati addigra már másé volt. Capa állítólag megelégelte a frontvonal veszélyeit, megcsömörlött a harcok illusztrálásában és vissza akart vonulni. Kati tehát megmenthette volna a vietnami aknamezőn elhunyt képírót? Norah emlékszik: édesanyja vigasztalhatatlan volt, amikor megtudta barátja halálhírét 1954-ben.
Kati Horna majdnem 50 évvel élte túl földijét, és Mexikóban, az európai emigránsok művészközösségének fontos szereplőjeként a közép-amerikai fotós nemzedék tanítójává vált. Barátnője volt a szürrealista festőnő, Leonora Carrington, akinek férje az ugyancsak magyar Imre Weisz. A szálak újra összegabalyodnak, hiszen Weisz Robert Capa barátja és üzleti partnere volt. Ő menekítette ki Párizsból azokat a negatívokat, amelyekre csak 2007-ben bukkantak rá. A híres mexikói bőröndben nem csupán Capa (akit idehaza Cápának becéztek, így választotta amerikanizált nevét), hanem a híres Chim és Gerda Taro sorozatai is ott lapultak.
Míg Friedmann hírnevét vakmerősége alapozta meg, addig Kati fotósként mindvégig a háttérben maradt. A témája ugyancsak a hátország volt, fényképeinek szereplői a civilek, a nők, a gyerekek, akik a háborúskodás színterei mögött próbálták túlélni a hétköznapokat.
A szombaton nyíló kiállításon a Pallant House Gallery három mexikói emigráns művésznő műveit állítja ki, a brit Leonora Carrington és a spanyol Remedios Varo szürrealista festményeit, és Kati Horna munkáit.
Hadszínterek és édes élet: Robert Capa
Több mint ezer Robert Capa-fotó került Magyarországra
Robert Capa kései hazatérése
