A szépséget keresték, a fényképezőgép kameráján keresztül kommunikáltak – mondja Alex Nyerges kurátor azokról a kivándorolt világhírű magyar fotóművészekről, akiknek munkáiból látható kiállítás a Szépművészeti Múzeumban.
A Robert Capa munkásságát bemutató tárlat a róla elnevezett kortárs fotográfiai központban nyílt meg, és számos ikonikus alkotás mellett magát a bonyolult személyiségű alkotót is bemutatja.
New York és Tokió mellett Budapest lett Friedmann Endre, vagy ahogy a világ ismeri, Robert Capa hagyatékának legfontosabb őrzője.
A tetten ért halál az első kiadással megegyező, az eredeti kópiákat és negatívokat használó, a korabeli hibákat kijavító kötet.
Itthon alig, esetleg egyáltalán nem ismert, magyar származású, ám Franciaországba emigrált fotográfusok képeiből nyílt hiánypótló kiállítás a közelmúltban. Tehetséges nők, Picassót és Chagallt lencsevégre kapó művészek és magyarok, akikről néhány éve még nem is tudtuk, hogy innen szakadtak el egy jobb élet reményében. Hogyan modernizálták az emigráló művészek a francia fotográfiát, miért volt annyi nő a kivándorolt művészek között, és mit keres André Kertész radiátora egy múzeumban?
Az utókor emlékezetében kevéssé megmaradó, mégis ikonikus szerepet játszó fotós előtt tiszteleg ma a kereső főoldalán elhelyezett speciális logójával a Google. Gerda Tarót tartják az első újságírónőnek, aki a háborús frontvonalakról tudósított, egyben az első olyan női fotóriporternek, aki munkavégzés közben halt meg. 26 évesen.
Egy amatőr történész rábukkant Antoine de Saint-Exupéry sajtóigazolványára, amelyet akkor adtak ki a spanyol hatóságok a francia írónak, pilótának, amikor tudósítóként dolgozott francia újságoknak az 1936-39-es polgárháború idején. A francia író, pilóta egy földközi-tengeri repülésen tűnt el 1944-ben, nem sokkal az után, hogy megjelent később világhírűvé vált regénye, A kis herceg. Holttestét soha nem találták meg.
Hervé-Loránth Ervin egy hétméteres ideiglenes szobrot álmodott a Széchenyi (volt Roosevelt) térre. Az alak Robert Capa 1936-ban készült A milicista halála című fotóját idézi meg. Mutatjuk.
Kudász Gábor Arionnak Az emberi lépték, Sopronyi Gyulának Kilencven perc, Stiller Ákosnak, a HVG fotóriporterének pedig a Roma Biblia című pályaművéért ítélt oda fejenként 500 ezer forintos támogatással járó ösztöndíjat a Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíj zsűrije, amely a három jelölt közül októberben hirdeti ki a nagydíjast, aki további 3,5 millió forintot vehet majd át.
Robert Capa békeidőben készült, részben soha nem látott színes felvételei láthatók péntektől május elejéig a New York-i Nemzetközi Fotográfiai Központ (International Center of Photography, ICP) kiállításán.
Ma zárt volna a Magyar Nemzeti Múzeumban a Robert Capa / A játékos című kiállítás, ám még két hétig meghosszabbították.
Fotópályázatot hirdetett Robert Capa, a világhírű magyar származású fotóriporter születésének 100. évfordulóján, kedden a Magnum fotóügynökség.