Az Igazából szerelem, és a Sztárom a párom alkotóinak új filmje - amikor ilyet hall az ember egy film...
Az Igazából szerelem, és a Sztárom a párom alkotóinak új filmje - amikor ilyet hall az ember egy film beharangozásakor, akkor menthetetlenül olyan jóleső érzést keltő filmélményre vágyik, amelyet már korábban tapasztalt. Richard Curtis rendezői munkássága valahogy mintha arról szólna, hogy a világon minden néző hippiket megszégyenítő kollektív boldogságélménnyel, naiv idealizmussal, és fátyolos szemekkel távozzon a mozikból - mégsem érezzük azt, hogy erőltetett lenne bármelyik filmje is. Igaz, a Rockhajó első 15 perce alatt nem bőgtük el magunkat az izgalomtól, a végén azért megint elkapott minket a pátosz, és nyugtáztuk, hogy a mester újfent nagyot alkotott, a rock örök, és a szabadságról lehet sallangok nélkül mozit csinálni. Nem csoda, hogy vártuk a DVD megjelenést.
A történetet persze ismertük, de újra magával ragadt minket a retro: 1966-ot írunk. A popzene a fénykorát éli, ennek ellenére a hivatalos rádióállomások csak elvétve sugároznak könnyűzenét. De semmi sincs veszve: egy kalózrádió maréknyi rozzant lemezlovasa a nap 24 órájában pörgeti a popot és rockot a tengerről. Hozzájuk érkezik a 18 éves Carl, akit a sokat látott DJ-k azonnal behajítanak a nagybetűs élet kellős közepébe, amely a rockhajón természetesen a csajok, a szex és a rock & roll körül forog. A Philip Seymour Hoffman, Bill Nighy, Nick Frost, Rhys Ifans és Kenneth Branagh közreműködésével készült szabadság-legenda magával ragad, felemel, a lázadás bizsergető érzésével ajándékozza meg a kisembert, és ezért csak hálásak lehetünk.
A DVD-kiadvány beszerzése tehát kötelező, ezt a filmet ugyanis (ahogy Curtis előző munkáit) többször is érdemes látni, bármikor megcirógatja lelkünket, ha éppen rossz napunk volt a munkahelyen, vagy éppen túl szürkének érezzük életünket. A kiadvány szerény, de precíz: a film jó minőségben fért fel a korongra, és a hangok tekintetében sem volt okunk panaszra. A magyar szinkron ugyan nem a legjobb, de jól hallható, az eredeti hang pedig remekül szól - egy közepes házi-mozi rendszeren is kiválóan dörömböl az 5.1-es hangzás. Sajnos az extrák tekintetében van némi keserű szájíz, mivel a kötelező audiokommentárok mellett csak a kivágott jelenetek kaptak helyet, pedig egy ilyen film esetében egy "kulisszák mögött", egy dokumentum-film összeállítás, vagy legalább egy bakiparádé igazán kiváló lett volna - nem hisszük, hogy unalmasan telt a forgatás.
A kimaradt jelenetek ideje azonban sokkal hosszabb, mint azt elsőre hittük, összesen 38 percnyi új, eddig nem látott filmanyag került fel a lemezre - természetesen magyar felirattal. Ezeket végignézve az ember újra kedvet kap az egész filmhez, van közte pár olyan rész, amelyet igazán kár volt kihagyni. Jól jött volna még némi extra, mert ebből a világból bizony ennyi nem volt elég, nem akart múlni a Rockhajó-láz a kivágott jelenetek után sem. Ilyenkor rendeli meg az ember a filmzenét, kutakodik még a neten - a DVD nem oltotta szomját az új kultusz szerelmeseinek. Persze ettől még nem rossz, csak kevés. Pont mint a rockzene 1966-ban.
Rockhajó - The Boat That Rocked
Angol vígjáték - 130 perc
Rendező: Richard Curtis
Főszereplők: Philip Seymour Hoffman, Bill Nighy, Rhys Ifans, Nick Frost, Kenneth Branagh, Nick Frost, Chris O’Dowd
Hangok: magyar 5.1, angol 5.1
Feliratok: magyar, angol (halláskárosult), arab, dán, finn, izlandi, norvég, svéd
Megjelenés: 2009-10-22
Játékidő: 129 perc
Képarány: 2.35:1, anamorfikus szélesvásznú
Extrák:
- 11 vicces és izmos kivágott jelenet: 38 percnyi új, eddig nem látott filmanyag
- Audiokommentár Richard Curtis író/rendező, Hilary Bevan Jones producer, valamint Nick Frost és Chris O’Dowd színészek közreműködésével