A decemberi hónap két slágerterméke a csokimikulás és a szaloncukor.
A decemberi hónap két slágerterméke a csokimikulás és a szaloncukor. Mitől lesz jó vagy rossz, miért érdemes egyiket vagy másikat választani? Ehhez adunk most rövid útmutatót.
Mikulástörténelem
Az első csokoládéfigurákat, amik még tömörek voltak, angol és belga cukrászok készítették kézzel. Magyarországon 1934-ben kezdődött a csokoládéfigurák gyártása. A feljegyzések szerint az első Mikulásokat Csvárics János bádogosmester kalapálta ki pléhformából, ebbe öntötte a forró csokoládémasszát Gerbaud és Hauer. Az alufóliára történő nyomtatás technikáját az 1970-es évektől használják a csokoládéfigurák csomagolásához.
Szaloncukor
A karácsonyfa állítás szokása ugyan nyugatról érkezett hozzánk, azonban a fenyő szaloncukros díszítése már igazi magyar találmány. Receptje már a XIX. sz. végi receptkönyvekben is megtalálható. Először selyempapírba csomagolták s erre került a színes sztaniol papír. Az igényes csomagolás érdekében a cukrászok külön mintakönyvet is készítettek, melyből a vásárló a neki tetsző árnyalatba csomagolhatta a szaloncukorkáját.
A gyártás gépiesítése hazánkban több cég nevéhez is köthető. Gőzgépekkel felszerelt csokoládégyár már 1883-tól üzemelt a Szentkirályi utcában, Gerbeaud és Kugler csokoládégyára pedig 1886-ban kezdte meg a működését.
Mitől jobb egyik csokoládé a másiknál?
A tejbevonóval készült termékek az áruknak köszönhették népszerűségüket. Az egészséges életmód, a tudatos vásárlási személet előretörésével azonban egyre inkább figyelünk arra is, hogy a kis csizmákba milyen télapó figura kerül. A csokoládénak szigorú, nemzetközi normáknak megfelelően kell készülnie, legdrágább alkotóeleme a kakaóvaj, amit az olcsóbb, bevonóval készült termékek esetén növényi zsírok felhasználásával készítenek. A kulcs pedig a kakaóvaj: ez tartalmazza az illatanyagokat, mindazokat a vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyek a tejbevonóból készült termékekben nincsenek meg.
Így alapvetően a csomagoláson található információk alapján tudjuk, hogy csokoládé vagy kakaós (tej)bevonó rejtőzik-e a csomagolás alatt:
- A csokoládé kakómasszából, kakaóvajból, tejporból és cukorból áll.
- A kakós bevonó pedig kakóporból, cukorból, tejporból és speciális növényi zsírból áll.
Hogyan válasszunk?
Széles a választék a polcokon: 70g-től 150g-ig, télapótól az ördögig minden kapható. Különbség az árakban, a csomagolásban és persze az összetételben van. Érdemes alaposan áttanulmányozni a címkéket, ha nem akarjuk, ha az a célunk, hogy a nagyszakállút megegyük. Persze nincs könnyű dolga az embernek, hiszen a címkék néha olyan apróbetüsek, hogy szemüveg vagy nagyító nélkül ritkán tudjuk elolvasni őket. Az ilyet már kapásból érdemes otthagyni. Persze az sem garantált, hogy a legdrágább a legfinomabb, de az már biztos, hogy a kakóvajból készültek között érdemes csak versenyt rendezni a növényi zsírt tartalmazókkal szemben. Jó lenne, ha már az üzletben megkóstolhatnánk, ízleni fog-e a csemetének, de ez legtöbbször sajnos nem lehetséges. Inkább hasonlítsuk össze az ár, összetétel és csomagolás alapján-vásárláskor.
Amit biztosan érdemes a boltban hagyni: a szakadt csomagolású, vagy kevesebb, mint 3 hónapos lejárati idővel rendelkező télapókat. Összetétel alapján amelyben kevesebb, mint 35% a kakaótartalom és amelyben kevesebb, mint 14% a kakaóvaj. Illetve ami ez utóbbit nem is tartalmazza, csak speciális növényi zsírokat. Ezután már az egyéni ízlés dönt: a kisebb vagy nagyobb , illetve a sima, ét vagy fehér csokimikulások között.
