Luc Besson egyelőre tartja magát ígéretéhez és nem készített újabb filmet a betervezett tíz után – rendezőként. Forgatókönyvíróként és producerként azonban egymás után gyártja a sikeres, főleg akciófilmeket a tőle már megszokott stílusban. Legfrissebb produkciója a Taken (Elrabolva), amelynek főszerepére az elsősorban nem verekedős szerepeiről híres Liam Neesont sikerült megnyerni, de a film meglepő anyagi sikerének (az első hétvégén visszahozta közel a teljes 30 millió dolláros gyártási költséget) valószínűleg nem a Schindler listájában nyújtott alakításáért Oscar-díjra jelölt és Jedi lovagként elhíresült színész a kulcsa. Még csak nem is a zseniális forgatókönyv, mert különösebb meglepetések nem érik a film során a nézőt.

A Neeson által játszott volt CIA ügynök életének értelme kamasz lánya, a kedvéért hagyta ott céget, ám a Kim névre hallgató tini bajba kerül egy nehezen kiharcolt párizsi út során, lánykereskedők rabolják el. Szerencsére még sikerül telefonon keresztül néhány információt megosztani apjával a támadókról, amely természetesen egy volt kém és barátai számára bőven elegendő ahhoz, hogy megtalálják és levadásszák a gátlástalan maffiózókat. Neeson pusztító forgószélként söpör végig a francia fővároson, hogy visszaszerezze lányát és bár most nem áruljuk el, mi a film vége, azért sok kétsége senkinek sem lehet, már a trailer láttán sem.

A Taken azonban akkor is székéhez szögezné a nézőt, ha részletesen elmesélnénk az egész történetet előre, és ez leginkább a remekül koreografált akciójeleneteknek és a pompás operatőri munkának köszönhető. Besson sokszor előtte jár a többieknek, a Yamakasiban bemutatott parkour futást azóta már James Bond és Jason Bourne is leutánozta, de ha megtetszik neki valami, akkor gátlás nélkül átemeli saját filmjeibe. Mert a Taken kémje egészen véletlenül szinte teljesen úgy harcol, mint a már említett Jason Bourne (aki egyébként eredetileg szintén CIA ügynök volt) és hozzá hasonlatosan tör előre célja felé érzelmek, felesleges mozdulatok, koktélok és csinos ruhák nélkül. Nem kímél senkit és semmit, ha a lányáról van szó, elképesztően jól tájékozódik, remekül használja ki a mobil és internetes technológia lehetőségeit, a bűntudatot pedig meghagyja azoknak, akik valóban bűnösök.

Amikor azonban felállunk a székből a vége felirat után, hamar rájövünk, hogy az izgalmakon kívül nem sok mindent kaptunk, legfeljebb egy igen megfontolandó figyelmeztetést, hogy ne ismerkedjünk idegenekkel a repülőtéren, de ha mégis, legalább ne adjunk meg magunkról minden személyes adatot. Kamasz lányoknak érdemes megmutatni külföldi utazás előtt.  A Taken viszont ettől függetlenül remekül működő film, még a kritikusok egy része is dicséri, mint kiemelkedő alkotást műfaján belül. 

A magyar forgalmazók miért gondolják, hogy nem érdemes behozni a hazai mozikba, azt nem tudjuk, hiszen a legtöbb Besson akciófilm elég jól futott nálunk is. Legalábbis az általunk ismert adatbázisokban nincs premier dátuma a filmnek és magyar címe sem. Mire viszont kiadják DVD-n, az érdekeltek jelentős része rég megnézte a netről letöltve, ahogy ez az utóbbi időben történni szokott.

KM