Vajon azért menekülünk bizonyos helyzetek elől, vagy éppen azért maradunk ártó kapcsolatokban, mert a gyermekkorunk nem úgy alakult, ahogy az nekünk a leginkább megfelelő lett volna? – teszi fel a kérdést Szörnyi Krisztina, a HVG Extra Pszichológia magazin főszerkesztője a napokban megjelent lapszám („Ki az a belső gyermek?”) bevezetőjében.

„Hajlamosak vagyunk ilyenkor nagyon is leegyszerűsítő válaszokat találni, és traumákkal, visszás helyzetekkel, transzgenerációs mintákkal magyarázni jelenlegi nehézségeinket. Ez nem hoz azonban feloldást és boldogulást – folytatja. Érdemes inkább a nehezebb utat választani, ha tartós jóllétet szeretnénk elérni, felfedezni és integrálni sérült gyermeki énünket, amely ugyanúgy részünk életünk végéig, és amelyből, ha gyógyul vagy egészséges egységet képez, akkor feltöltő erőforrást nyerhetünk.”

Énünk gyermeki része a „belső gyermek”, aki boldog és kreatív is lehet, de a kicsi korban megtapasztalt traumákat, hiányokat is hordozhatja. L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus cikkéből megtudhatjuk, hogyan is zajlik a vele való terápia, amelynek feltétele a tapasztalt, szakértő segítő. Ha az édesanyánk nem tudta megadni nekünk, amire egykor leginkább szükségünk volt – a figyelmet, a gyengédséget, a szeretetet –, mi megadhatjuk magunknak – erről szól Bethany Webster amerikai pszichológus írása.

Palya Bea azon kevesek egyike, akiknek volt és van erejük szembenézni a múltjukkal, traumáikkal, ráadásul másokat is tudnak ebben támogatni. Az énekes-dalszerzővel készült beszélgetésben arról is szó esik, mi segített neki a hiányok újrakeretezésében.

Ismerjük az érzést, amikor saját magunkat bizonytalanítjuk el, elhitetve magunkkal, hogy kevesebbet tudunk, értünk, érünk, egyszóval kisebbek vagyunk. Honnan jön ez a kíméletlen kritikus, és hogyan tudjuk megszelídíteni? Ebben segít Tisza Kata író, interkulturális pszichológiai szakértő.

Sok sebből vérezhet az a párkapcsolat, amelyet sérült felnőttek alkotnak. Ám mégis létezik gyógyír, és akár maga a problémás viszony segíthet a közös gyógyulásban – derül ki Nógrádi Csilla pszichológus cikkéből. Hajdu Judit pszichológus pedig olyan párkapcsolatok kimozdításáról mesél, amelyben olyan mértékben fordulnak egymás felé a pár tagjai, hogy az egyrészt elszigeteli őket másoktól, másrészt teljesíthetetlen elvárásokkal terheli meg őket.

A boldog gyermekkor alapvető az érzelmi stabilitás szempontjából. Olyan biztonságos bázis, amelyből később is tudunk meríteni, és amihez bármikor visszatérhetünk kicsit töltekezni. Porkoláb-Minarik Annamária pszichológustól megtudhatjuk, mit tehetünk, ha túl korán véget ér a gyermekkor. És ott van az a helyzet is, amikor maga a szülő nem enged felnőni. Orosz Katalin pszichológustól ilyen élethelyzeteket – és megoldásokat – ismerhetünk meg.  

Általános tapasztalat a pszichológusi praxisokban, hogy megnövekedett az igény a traumaterápiákra. Szirtes Lili pszichológus, traumaterápiás szakember cikkében a különböző módszereket tekinti át. A hétköznapokban nem is sejtjük, mennyire fontos túlélésünk, boldogulásunk és boldogságunk szempontjából, hogy megértsük mások állapotát és motivációit. Szakács Hanna pszichológustól megtanulhatjuk, hogyan működik a mentalizáció szuperképessége.

Keresse a HVG Extra Pszichológia magazin legfrissebb számát az újságárusoknál vagy rendelje meg!