Pláne ha sérelmeket élünk át, akár csak szemtanúként.
A lehorgonyzás olyan kognitív torzítás, amelynek során fejben lecövekelünk egy korai információnál, és hiába érnek új, árnyaltabb ingerek, azokat a döntéseinknél nem vesszük figyelembe.
Az amerikai Marylandi Egyetem társegyetemek közreműködésével véghezvitt kutatásában a faragatlan viselkedés és a döntéshozatal kapcsolatát vizsgálták a lehorgonyzási torzítás szempontjából.
Bár ez a gondolati jelenség rengeteg hétköznapi szituációban előfordulhat, különösen veszélyes az egészségügyben.
A kutatássorozat egyik kísérletében rezidenseket helyeztek szimulációs gyakorlatba.
A kezdés előtt téves információt kaptak a lehetséges diagnózisról, majd egy beteget kellett kivizsgálniuk és kezelniük, miközben visszajelzésekkel bombázták őket.
Az egyik feltételben a rezidens a szimuláció előtt szemtanúja volt két orvos durva viselkedésének, a másik feltételben nem érte őket ilyen élmény.
A Journal of Applied Psychology című szaklapban nemrég közzétett eredmények nem festenek túl optimista képet.
A faragatlanságot szemtanúként átélő rezidensek ugyanis rendre lehorgonyoztak a kezdeti téves diagnózisnál, és félrekezelték a pácienst, noha számos új információ állt rendelkezésükre a helyes diagnózis felállításához.
A többi kísérletből az is kiderült, hogy a közvetve és közvetlenül tapasztalt sértés ugyanazt a gondolkodásszűkítő hatást okozta, ez pedig kedvezett a lehorgonyzásnak.
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelynek témája: szabadulás a múlt fogságából.
Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.