Hogyan őrizzük meg a lelki egészségünket ebben a változó világban? És egyáltalán milyen változásokra számíthatunk a jövőben? Ezt járta körül a legutóbbi HVG Pszichológia Extra Szalonban Kapitány-Fövény Máté pszichológus a Holnap című kötet szerkesztője és a könyv néhány szerzője.
„A gyorsan átalakuló világban folyamatos változások közepette kell helytállnunk, és ez a szorongás melegágya” – fogalmazott Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus, egyetemi adjunktus a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjén. A CEU-n tartott esemény témája a napokban megjelent, 13 trendkutató és ugyanennyi pszichológus közreműködésével készült Holnap – Hogyan őrizzük meg lelki egészségünket a gyorsan változó jövőben? című könyv és az általa tárgyalt jövőszorongás volt.
„Az emberiséget egyre inkább érdekli a gyorsan változó jövő, ez hívta életre a könyvet” – ecsetelte a moderátor Szörnyi Krisztina, a HVG Extra Pszichológia magazin főszerkesztőjének kérdésére Kapitány-Fövény Máté, hozzátéve, hogy a kötet azt is feltérképezi, hogy miként tudunk eligazodni a jövőben. Nem csoda, hogy támpontokra van szükségünk, hiszen mindenki számára más a leginkább félelmetes, de egy biztos: van miből válogatnunk.
Elveszi a technológia a pszichológusok munkáját?
„Évről évre nő a pszichológushoz fordulók száma” – említette Kapitány-Fövény Máté, ez a szakember szerint annak a jele, hogy egyre nő az igény az emberi kapcsolódásra, miközben az élet más területein kivonulunk a kapcsolatokból.
Ráadásul a jelentős többség nem kap pszichológiai ellátást: „A szenvedélybetegek körében 90% a kezeletlen betegek aránya, míg a szorongással, depresszióval küzdők nagyjából 70%-a nem részesül pszichoterápiában.” A szakértő szerint a mesterséges intelligencia a kevésbé súlyos betegséggel küzdőknek segíthet. Emellett, bár a gépek lehet, hogy pontos választ tudnak adni a kérdésekre, sok mindenre még nem képesek: például a szimbolizációt, a humort, metaforákat és az érzelemkifejezést értelmezni.
Így tehát a szakértők egyetértettek abban, hogy az emberi kapcsolatok fel fognak értékelődni a jövőben. Csigó Katalin klinikai szakpszichológus, egyetemi docens, a kényszerbetegségek pszichoterápiás kezelésének szakértője szerint „mindenki gyors megoldást szeretne a lelki bajokra is, az igazi változásokhoz a pszichoterápia terén idő kell.”
Paradox módon a technológia közelebb hozhatja az emberközpontú szemléletmódot is. „A virtuális valóság (VR) egy trauma feldolgozásakor segíthet azzal, hogy szimulálja azt a helyzetet, amivel nem tud szembenézni a traumatizált személy. A modellezés biztonságos, kontrollált környezetet jelent” – mondta el Kapitány-Fövény Máté. Egy leendő orvos pedig átélheti a VR segítségével, hogy milyen egy demens páciens élményvilága – említett még egy példát Csigó Katalin.
Új típusú függőségek
A változó jövő veszélyeket is tartogat: „A szexualitás terén például problémát jelent a technológiai újítások miatti folyamatos ingerküszöbemelkedés” – mondta el Hevesi Krisztina szexuálpszichológus, egyetemi adjunktus. Ugyanis átverés, hogy sikereket ér el a szex terén az, aki felnőttfilmeket néz. „A pornóban minden rögtön elérhető, és az egyéni preferenciákat kapjuk egyből.” Ez főleg azért jelent problémát, mert a párkapcsolatokban az évek során amúgy is kihívást jelent, miként ne unjuk meg a társunkat.
„Az emberiség nagy része küzd mentális nehézségekkel, de a technológiai fejlődés azt a látszatot kelti, hogy nem is kell ezekkel a gondokkal megküzdenünk, hanem mindent megoldhat helyettünk a technológia” – említi Kapitány-Fövény Máté, aki szerint emiatt egyre kevésbé bírjuk a frusztrációkat, ellenben azt szeretnénk, hogy minden azonnal történjen.
Ráadásul a technológiafüggőség minden eddiginél több embert érint. Míg Magyarországon 500 ezer ember küzd alkoholproblémával, ezzel szemben a digitális (közösségi média, internet, okos telefon) függőség egyes elemzések szerint globálisan a felnőtt lakosság 30%-át érinti – hangzott el.
A frusztrációtűrés hiánya a táplálkozásban is megjelenik. „Manapság már az is kihívást jelent, hogy 2,5 órát úgy töltsünk el, hogy nincs a szájunkban semmilyen íz, hiszen mindig kell valami, ami oldja a köztes feszültséget” – tette hozzá Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus, neuroterapeuta, az evési zavarok és az életmódváltás szakértője.
Útravalók a szakértőktől
Az est végén a szakértők tanácsokat adtak arra vonatkozóan, hogy miként tudjuk megőrizni lelki egészségünket, illetve mely készségeinket fejlesszük.
Hevesi Krisztina kiemelte, hogy a függőség felé vezető lejtőn érdemes belenézni a tükörbe és tisztázni, hogy ki kontrollál kit, vagyis, hogy én irányítom a technológiát, vagy az átvette már az irányítást felettem.
Lukács Liza első mondata így hangzott: „Amit ma megehetsz, halaszd el holnapra!” Hozzátette azt is, hogy érdemes elfogadnunk, hogy folyamatosan változunk. „Szükség van arra, hogy a változáshoz folyamatosan alkalmazkodjunk az életmódunkban és a táplálkozásunkban, máskülönben nem várhatjuk el, hogy ugyanazt a testsúlyt élethosszig meg tudjuk tartani.”
Kapitány-Fövény Máté arra buzdított, hogy „válaszd az életet!” A szakember szerint ugyanis az emberi kapcsolatokban rejlik a legnagyobb erőforrás, és döntés kérdése, hogy kimenekülünk-e a konfliktusokból a „digitális ajtón”, vagy a kapcsolaton belül orvosoljuk a nézeteltéréseket.
Csigó Katalin úgy fogalmazott, hogy „a világ azt diktálja, legyünk tudatosak, strukturáltak, tervezzünk, hozzunk meg ügyes és racionális döntéseket, legyünk felkészültek.” Természetesen a szakember szerint szükség van arra, hogy ezeket fejlesszük magunkban, de „merjünk csak úgy létezni, csendben is lenni, tűnődni és álmodozni is. Engedjük meg magunknak, hogy csak úgy vagyunk!”
Gonda Gréta
Megjelent a legújabb HVG Extra Pszichológia magazin, amelyben a bizonytalan jövőre való felkészüléssel foglalkozunk.
Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.