Testünk folyamatosan hírt ad lelkiállapotunkról.
„Ép testben ép lélek” – hangzik a mondás, és a közhely ellenére felmerül a kérdés, valóban tudatában vagyunk-e annak a ténynek, hogy a lelki egészségünk szoros kapcsolatban áll a testi egészségünkkel.
Hogy csak néhány példát említsek, a túlzott stressz, a szorongás, a negatív gondolatok, a gyenge önértékelés, az önvád, a tartós és megoldatlan családi konfliktusok tartós fennállása hatással lehet a cukorbetegség, a szív-és érrendszeri betegségek, a krónikus gyomor- és bélrendszeri panaszok, a krónikus fájdalmak (például fejfájás) kialakulására. A testképzavarok, többek között az anorexia nervosa vagy a bulimia szintén ehhez a betegségcsoporthoz tartozik, és a gyógyítás elengedhetetlen része a pszichoterápiás kezelés.
A pszichoszomatika a psziché (lélek) és a szóma (test) egységére utal, ami lényegében még a René Descartes francia filozófus korában népszerű dualista (kettős) felfogást idézi. Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben nyilvánvalóvá vált az orvostudomány számára, hogy a betegségközpontú (biomedikális) modell alkalmazása elégtelen. Különösen, ha krónikus betegségekről van szó, amelyekre olyan külső feltételek is hatást gyakorolhatnak, mint például a beteg életmódja, élményei, életeseményei és lelkiállapota. Sokkal gyümölcsözőbb rendszerszemléletben gondolkodni, így például a biomedikális modell helyett a bio-pszicho-szociális szemléletet alkalmazni. Egy példával szeretném szemléltetni, hogy ez mit is jelent pontosan.
Eugén esete
Egy pszichológus kolléganőm esettanulmánya jól mintázza a pszichoszomatikus betegségek komplex hátterét.
A 31 éves Eugén autogén tréningre jelentkezett, mivel közel tíz éve Crohn-betegségben szenvedett, rendszeresen szedett görcsoldó gyógyszereket és már több műtéten is átesett. A fájdalmas emésztőrendszeri tünetekkel együtt járó Crohn-betegség általában lelki okokra, főként szorongásos és hangulati problémákra vezethető vissza, ezért az ő esetében az autogén tréning mint relaxációs módszer alkalmazása indokolt volt.
Az előzetes beszélgetés során az is kiderült, hogy Eugén még mindig a szüleivel élt és ambivalens viszonyban volt a családjával. Bár mindig vágyott meleg, szeretettel teli családi környezetre, ezt elmondása szerint sosem kapta meg a szüleitől. Az autogén tréninghez kapcsolódó gyakorlás és terápiás munka során feltárult, hogy Eugén nem tudott még igazán felnőni és teljességgel felelősséget vállalni a felnőttkori életéért, még mindig gyermeki státuszban tartotta magát.
Bizonytalansága és az életében jelen lévő instabilitás megnehezítette számára, hogy különböző testrészeit a gyakorlás során ellazítsa. 15 hét kitartó gyakorlás után különböző testrészei, különösen a hasi tájak ellazítása és „felmelegítése” sikerélményt jelentett neki, és jelentős javulást hozott az állapotában. Sikerült elhagynia görcsoldó gyógyszereit, amelyek nélkül korábban el sem tudta képzelni az életét.
A terápiás támogatás áttörést hozott a saját életével kapcsolatos felelősség vállalásában is: kamaszos öltözékét felnőtt férfihoz illő ruhákra cserélte, és elhatározta, hogy mielőbb elköltözik a szülői házból, sőt megfogalmazta, hogy saját családot szeretne alapítani.
Eugén esete jól példázza, hogy a különböző életszakaszokhoz kötődő elakadásaink, elfojtott érzelmeink egészen komoly testi tünetek és betegségek kiváltó okai lehetnek. A gyógyulás során nem lehet csak a testi tünetekkel foglalkozni, anélkül, hogy ne vennénk figyelembe a mögöttes meghúzódó lelki okokat is. Ezek szoros összefüggésben voltak Eugén aktuális élethelyzetével és a szociális háttérben húzódó problémáival.
Olvassa tovább Harmat László pszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelyben test és lélek kölcsönhatásával, pszichoszomatikával és az öngyógyítással foglalkozunk.
Vegyen részt a következő ingyenes, online HVG Extra Pszichológia Szalonon, ahol Nógrádi Csilla és Harmat László pszichológusokkal beszélgetünk a testi-lelki egészségről. További infók itt.
Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.