Amikor új szokásokra, sőt új szemléletmódra vágyunk, hogy az életünk megváltozzon, fontos tudnunk, hogy az agyunk a segítségünkre van – bár néha épp az ellenkezője látszik. A titok e becses szervünk neuroplaszticitásában rejlik.
Képzeljük el, hogy felmegyünk egy havas hegyre, ahonnan mindig ugyanazon az úton jövünk le. Minél többször jöttünk le a hegyről, annál inkább kivájtuk a lefelé vezető ösvény nyomvonalát, kijelölve ezzel a mindenkori utunkat. Még akkor is, ha a hegy másik oldala sokkal szebb, érdekesebb, nekünk az első lett az ismerős, a megszokott, és egy idő után az egyetlen út is, amin már rutinszerűen, automatikusan járunk. Ismerjük, és biztonsággal megyünk le rajta. De vajon mi történne akkor, ha másik utat választanánk?
Amikor megszokott úton haladunk, szinte automatikusan, majdhogynem robotpilótaként tesszük, anélkül, hogy tudatában lennénk viselkedésünknek és a viselkedésünket nagyban irányító gondolatainknak, hiedelmeinknek, érzelmeinknek. Természetes a reakció, automatikus, így fel sem merül bennünk, hogy más lehetőség is létezhet.
Gyakran a kora gyermekkorban kialakult reakció-, viselkedés- és szokásminták azok, amik az ösztönösnek vélt tetteink hátterében állnak. Mindaddig, amíg nem visszük ezeket tudatosságunk fókuszába, láthatatlan erőként irányítják az életünket, anélkül, hogy bármi beleszólásunk lenne. A jó hír azonban az, hogy van lehetőségünk beavatkozni, és a tudatosítás, tudatosság révén mi magunk is alakíthatunk ki új és hasznosabb szokásokat, amelyek egészen új irányba vezethetik az életünket. Ennek kulcsa agyunk működésében rejlik.
Szervezett egész
A neuroplaszticitás tudományterülete foglalja magába az agy strukturális és funkcionális változásának jelenségeit. Olyan izgalmas folyamatokkal foglalkozik, mint az agy alakíthatósága és formálhatósága. Agyunk képes saját tapasztalataink hatására új idegi kapcsolatokat és idegsejteket létrehozni, mégpedig annak alapján, amit látunk, hallunk, érzékelünk, gondolunk és gyakorlunk. Mivel egész életünk során folyamatosan változik, állandóan újjászervezi magát.
Agyunk nagyon sok különböző részből áll, és mindegyik terület más-más funkciót lát el. Amikor az egyes területek egy csapatként, azaz szervezett egészként működnek együtt, akkor agyunk integrálttá válik, és ezáltal sokkal hatékonyabban működik. Ilyenkor a különböző agyterületek között erősebb kapcsolatok jönnek létre: strukturálisan az idegsejtek fizikai összekapcsolódása által; funkcionálisan a területek együttműködése révén.
Az integrált agy
Az utóbbi évek kutatásai rávilágítottak, hogy az agy integráltsági szintje fontos előrejelzője annak, elérjük-e életünk vágyott céljait; a fizikai, mentális egészséget; a boldogságot, a szakmai sikereket és a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatokat. Vagyis az, hogy milyen sűrűek az idegsejtek közötti kapcsolatok, illetve a különböző agyterületek mennyire kapcsolódnak egymáshoz, alapvető fontosságú életünk minőségében.
Az integrált agy rugalmas és alkalmazkodó, nemcsak reaktívan reagál a világra, hanem a tapasztalat alapján hoz döntéseket arról, hogyan reagáljon a különféle élethelyzetekre, nehézségekre. Minden, amire figyelmet fordítunk, amit hangsúlyozunk, a tapasztalatainkban új idegi kapcsolatokat hoz létre az agyunkban.
Éppen ezért, ha tudatosan irányítjuk a figyelmünket, akkor képesek vagyunk befolyásolni azt is, hogy milyen idegi kapcsolatok épüljenek ki és erősödjenek meg, vagyis tudatosan olyan szokásokat alakíthatunk ki, amik kedvező irányba tolják agyunk plaszticitását.
Érdekli, hogyan tudjuk mindezt megtenni? Olvassa tovább Porkoláb-Minarik Annamária pszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelyben örökölt sorsunkkal, a transzgenerációs hatással foglalkozunk.
Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.