Pszichológia magazin HVG Extra Pszichológia 2021. május. 14. 11:30

Elég bátor szeretni és szeretve lenni?

Azt gondolnánk, a világ legegyszerűbb dolga szeretni. Ösztönösen megy mindenkinek, akár adja, akár kapja. Az igazság azonban az, hogy ez az az érzelem – vagy éppen a hiánya – amivel egész életünkben küzdünk.

A szeretet a legtöbb ember számára ismert fogalom, ugyanakkor nem is olyan egyszerű definiálni, mit is értünk rajta. Emberközi, társadalmi kapcsolatainkban megkülönböztethetünk különféle szeretetformákat, amelyek a másik megbecsülésétől, elfogadásától egészen a szerelemig sorolhatók.

A szeretet minden esetben pozitív érzelmi állapot, és az előny, ami általa pszichológiai és akár evolúciós szempontból is megragadható, az erő, amely az összetartozás érzésében, az együttműködésben, az egymás iránti felelősség vállalásában nyilvánul meg, és segíti a megküzdést, a túlélést, tehát az ember fennmaradását, boldogulását.

Mindezt azok a biológiai tények támasztják alá, amelyek a szeretetéhséget mint szükségletet írják le, és a szeretet és szerelem élményével kapcsolatban a neuroendokrin rendszer törvényszerűségeit mutatják be.

Különböző szeretetek

Rendelje meg online!
HVG Extra Pszichológia

Mindezek miatt fontos tehát beszélni arról, hogy a szeretet képessége, amely vélhetően minden embert jellemez, miért is különbözik mégis az egyes személyeknél. Tény, hogy nem mindenki szeretete ugyanolyan, a családi, a kulturális, a vallási háttértől függően más és más a szeretet kimutatásának repertoárja, és mindezekkel párhuzamosan az egyén személyiségfejlődése során szerzett tapasztalatai tovább árnyalják az ő szeretetbefogadási és -adási készségét.

Kimondhatjuk tehát, hogy az emberi szeretet, noha univerzális, mégis a sokszínűség jellemzi és időnként a hiányosságok is. Ez pedig függ a neveltetéstől, a szülők szeretetnyelvétől, az egyén belső élményeitől, tapasztalataitól.

A különböző személyiségtípusok – például introvertált–extrovertált – eltérően viselkednek a szeretetkapcsolatokban. Ha különbözőek vagyunk, ilyenkor rá kell hangolódnunk a másik szeretetnyelvére, meg kell ismernünk, akár a családi, kulturális hátterét is, hogy értsük, mivel, hogyan tudja kifejezni az érzéseit.

Hit a változásban

Sok embernek kifejezetten rossz tapasztalatai vannak a szeretetkapcsolatokat illetően: csalódás, megbántás, bizalmatlanság, kihasználás, agresszió, birtoklás és még sorolhatnám. Ők azok, akik gyermekkorukban még nyitottak voltak a szeretet befogadására, és adtak is bőven másoknak, de az életük eseményei arra tanították meg őket, hogy a szeretet veszélyes is lehet.

Számukra a külső segítség – többek között a terápia – a megoldás, amely segítő kézként tükröt nyújtva kíséri őket az emberi kapcsolataikban. Nekik van szükségük bátorságra ahhoz, hogy újra és újra el merjék hinni, hogy szerethetők, és ők is képesek szeretetet adni – ez a hit ugyanis kiveszett belőlük.

Meg kell tanulniuk észrevenni a valódi szeretet jeleit, fel kell dolgozniuk, hogy ezúttal más történik, mint korábban, el kell hinniük, hogy az emberek különböznek, és csakis előrefelé szabad nézniük. A tanult és rögzült negatív gondolati sémák és automatikus negatív következtetések elvetése komoly munkát igényel, ez lelki küzdelem, ami viszi az energiát.

Sokan fel is hagynak vele, mert túl macerás újratanulni az életet, túl erős tudatosságot igényel, és túl sok a buktató, ha nincs visszajelzés. Aki tehát ilyen helyzetben van, készüljön fel arra, hogy az eredményhez, azaz ahhoz, hogy a valódi szeretet élménye elkövetkezzen, sokat kell tennie.

Hogyan tudunk tenni a szeretetért? Olvassa tovább Belső Nóra pszichiáter írását a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelyben a külső-belső szabadsággal foglalkozunk.

Vegyen részt a következő ingyenes, online HVG Extra Pszichológia Szalonon, ahol Belső Nórával beszélgetünk a szeretet szabadságáról. Regisztráció itt.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.

 

hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.