A XXIII. Budapesti Pszichológiai Napok, azaz az idei Pszinapszis témája a Csend:Élet lesz. A HVG Extra Pszichológia magazin számos szerzőjét hallhatjuk majd, az előadásaikból válogattunk össze egy rövid programajánlót.

Dr. Hevesi Krisztina: Elcsendesülő hálószobák
A monogámia a párkapcsolatok legnagyobb próbatétele, s talán emberi létünk egyik legnehezebb kihívása. Egy szerető felbukkanása tönkre tudja tenni a legjobb házasságot, azonban meg tudja menteni a legrosszabbat is. A megcsalás a vészharang arra nézve, hogy a kapcsolatban elakadás van, valami nem működik, hírzárlat állt be. Mai ingergazdag világunk amúgy sem a párkapcsolatoknak kedvez. Fogyasztói szemléletre buzdít: ha valami elromlott, dobd el, ne bíbelődj a megjavításával – úgyis jön a következő! A tartós viszonyok próbatételeivel való megküzdésről ráadásul gyermekként sem hallunk: ahol a mesék véget érnek, ott kezdődik a házasság. Mi a tartós kapcsolat titka, ami emberi természetünk sajátosságaira épít, emellett segít kivédeni azt, hogy illúziók rabolják el a boldogságunkat?
Április 5., Péntek 15:30-16:30
Gyémánt terem

Vekerdy Tamás: A tétlenség dicsérete
A svájci restaurátorok esete – olaszok, németek. Tétlenség nélkül nincs kultúra. Szabadok és rabszolgák, Athén. Miért érezzük tartalmasnak a semmittevési idejét, és miért üresnek az egész napos átnyüzsgött időt? A tudattalan üzenetei. Jung–Jaspers – tengelyidő. Az istenek és a démonok ,,visszavétele" – üres világ. Belülről szólnak a hangok – hanghallás? –, segítenek vagy kísértenek? A kísértés zajban is megy, mert a kísértők erőszakosak; az ,,angyaloknak" várniuk kell, míg mi fordulunk feléjük.
Április 5., Péntek 17:00-18:00
Eisberg terem

Dr. Belső Nóra: Néha fent, néha lent
Az emberi élet természetes velejárója a hangulat változékonysága, a környezeti vagy a belső ingerekre adott megváltozása. De vajon mikor beszélünk természetes reakciókról, és mikor nevezzük a változást hangulatzavarnak? Az előadás pszichiátriai aspektusból, a modern tudományos eredmények felvázolásával járja körbe a hangulati élet változásait, annak zavarait.
Április 5., Péntek 18:30-19:30
Eisberg terem

Dr. Kőváry Zoltán: A varázsló kertjétől a varázsló haláláig. Kreativitás, morfium és matricidium Csáth Géza életében és munkásságában.
Csáth Géza, alias Brenner József a magyar tudomány és művészet egyedülálló figurája. Kreativitására sajátos komplexitás jellemző: egyszerre volt kiváló író és újító elmeorvos. Művészi kreativitását árnyalja a zenéhez és a képzőművészethez való sajátos viszonya, tudományos és művészi érdeklődése közt a közvetítő, kiegyensúlyozó szerepet pedig sokáig a pszichoanalízis jelentette. Traumatikus élettörténete szinte predesztinálta arra, hogy író és pszichoanalitikus legyen, ám 1910 körül a pszichoanalízis „gyakorlása” és számos egyéb tényező olyan változásokat indukált életében, aminek hatására morfiumfüggővé vált, elveszítve azt az elaborációs eszközt (kreatív énjét), ami az egyensúlyt biztosította számára. A drámai következmények megértése érdekében pszichobiográfiai vizsgálat tárgyává tesszük Csáth életét és munkásságát.
Április 5., Péntek 18:30-19:30
Opál terem

Dr. Pék Győző: Sikeres öregedés vagy túlélés? A testi, lelki, társas és spirituális egészség megőrzésének szempontjai.
Az „aktív öregedés” 2002 óta a WHO által is felismert és kanonizált eszme, interdiszciplináris gyakorlat és az idősödő egyén számára lehetőség és kihívás. Rowe és Kahn – a „sikeres öregedés” modelljének megfogalmazói – két időskori csoportot különítettek el az öregedési folyamat eredményességének pszichológiai és orvosi szempontjai alapján. A sikeresen öregedők aktívak, produktívak, érdeklődéssel vesznek részt mindennapi elfoglaltságaikban. A másik csoportra a „túlélés” jellemző. Passzívan elviselik a változó körülményeket, átlagosan, gyakran „sótlanul” élik mindennapjaikat. Nagy kihívást jelent mindnyájunknak, hogy tudjunk fejlődni még idős korunkban is, képesek legyünk az optimális élményekre és megtaláljuk a bevonódás, a flow lehetőségeit.
Április 6., Szombat 14:00-15:00
Opál terem

Orvos-Tóth Noémi: Néma családok – a családi titkok természetrajza
Beszélni kellene, de csak hallgatunk. Kérdések lennének, de csak némaság van. Sok családban titkok, ki nem mondott történetek, el nem mesélt veszteségek egész erdeje alakult ki, ami meghatározza a családtagok egymáshoz való viszonyát, befolyásolja a közelség-távolság mértékét. A néma családokban érdekesen alakul az érzelmi miliő, hiszen mindenki tudja, hogy vannak témák, amik egyszerűen nem érinthetők. De hogyan válik valami tabutémává, miből lesz a titok, és hogyan hat ezek jelenléte a családok működésére?
Április 6., Szombat 15:30-16:30
Gyémánt terem

Keleti Arthur, Dr. Szvetelszky Zsuzsa: Miről hallgassunk, miről beszéljünk? Avagy a mesterséges intelligencia hatása az emberre, a kapcsolataira, a kommunikációjára.
A mesterséges intelligencia fokozatosan, lépésről lépésre jelenik meg világunkban, így a kapcsolatainkban, a kommunikációnkban is. Kérdés, mit kell tudnunk ahhoz, hogy megfelelően viszonyuljunk ezekhez a változó feltételekhez, és hogyan reagáljunk emberként a technológiai változások társas és kapcsolati következményeire? Mennyiben változtat magánéletünk érzékelésén és irányításán a technológiai változás? Mit tarthatunk továbbra is mindebből a kezünkben, és mi az, amit érdemes vagy muszáj elengednünk? Mire képes ma a mesterséges intelligencia, alábecsüljük vagy túlértékeljük a képességeit? Az előadók az információbiztonság és a szociálpszichológia szempontjait közelítve járják körül a ma kihívásait, a holnap kérdéseit. Számos olyan új jelenséget tapasztalhatunk már napjainkban is, amivel kapcsolatban tíz, öt vagy három éve sem gondoltuk volna, hogy foglalkozni kell vele. Pedig érdemes.
Április 6., Szombat 15:30-16:30
Eisberg terem

Dávid Ferenc, Dr. Rácz József: A kettészakadt drogpiac
Az előadók arra tesznek kísérletet, hogy időrendi sorozatban bemutassák azt a közel egy évtizedes folyamatot, melynek során az új pszichoaktív szerek megjelennek a hazai droghasználói színtereken, majd fokozatosan elveszítik újdonság jellegüket, és olyan eddig nem látott kihívás elé állítják a hazai intézményrendszert, amely messze túlmutat a probléma addiktológiai jellegén. A Prezibe épített előadás érinti a média reakcióit, a kezelőhelyek és a Kék Pont válaszait (vagy azok hiányát) és a probléma megértésére/fékezésére tett kísérletek hiányosságait/erősségeit is.
Április 6., Szombat 18:00-19:00
Eisberg terem

Dr. Forgács Attila: Elhízás népbetegség
Még sohasem volt ilyen kövér az emberiség, mint ma. Amennyiben a tendenciák folytatódnak, holnap még kövérebb lesz, még 50 év, és mindenki rémesen el fog hízni! Miért eszik-iszik akkor is az ember, ha éppen le szeretne fogyni, és sem nem éhes, sem nem szomjas? Az élelmiszerek bőséges elérhetősége, valamint a mozgásszegény, kényelmi életmód vezetett a világméretű elhízáshoz. Ráadásul az életmódbéli változás találkozott az öröklött túlevés hajlamával. Az állandó éhínségben edződött Moho sapiens túlélését segítette, ha az egyedek sok kalóriát voltak képesek tartalékolni, amikor éppen volt mit enni. Az előadó a tömeges elhízás és a kényszeres fogyásvágy evolúciós és társadalomlélektani okait járja körül. Felhívja a figyelmet a média – evésre vonatkozó – double bind üzeneteire, valamint azokra az információtechnikákra melyekkel tartósan és tömegesen lehetne csökkenteni az elhízást.
Április 6., Szombat 19:30-20:30
Eisberg terem

Dr. S. Nagy Zita, Orosz Katalin: A megszületés körülményeinek hatása
A zajos anyaméhet elhagyva a csendben átélt anyai ölelésben bontakozik ki a kisbaba új témája: a személyes kapcsolat, mely családjához fűzi. Az erőteljes alkalmazkodás során biztonság iránti igénye a legerősebb motiváció, ennek mentén ismeri fel újra az anyaméhből már ismerős illatokat, hangokat, a szívdobogás ritmusát. Az élet első változása vajon megalapozza-e a megtartó kapcsolat folytatását, vagy magas stresszreakció és feszült figyelem válik az élet alapjává? Az előadók óvatosan számba veszik az alig ismert perinatális traumatizáció lehetséges hatásait. Néhány fontos gyermekkori élmény majd a felnőttkori kapcsolatrendszer tükrébe nézve vizsgálják a hosszú távú hatásokat, röviden bemutatva néhány tipikus történetet.
Április 6., Szombat 19:30-20:30
Opál terem

Dr. Krekó Péter: A csoportidentitás szerepe a dezinformációs zajban
Az előadás az álhírek, összeesküvés-elméletek, dezinformáció csoportaspektusaival foglalkozik. Egyre több kutatás utal arra, hogy az általános hiedelmekkel szemben a dezinformációban való hit nem elsősorban a kognitív hibák és az információfeldolgozás felszínességének eredménye, hanem annak a következménye, hogy csoporttagságainkból fakadóan motiváltak vagyunk arra, hogy bizonyos típusú vélekedéseket könnyebben elfogadjunk. Hogyan segíti a populizmus, a tribalizmus, a csoportközi konfliktus, az előítélet az álhírek elfogadását? Az előadás ezen kérdésekre ad választ empirikus kutatások tükrében.
Április 7, Vasárnap 10:00-11:00
Ametiszt terem

Szalai Tamás Dömötör: Testképzavarok – A negatív testkép és a testdiszmorfia fenntartó tényezői és terápiája
A testképzavar a testélmény összetett zavara, súlyos pszichiátriai tünet. Jellemzői: a testalak vagy testrészek torzult észlelése, szelektív figyelem a testre, negatív testélmény, elégedetlenség a testalakkal, testtömeggel vagy egyes testrészekkel, perfekcionista testideál, a testalak, tömeg megváltoztatásának vágya. Míg a testképzavar a klasszikus evészavarok központi jellemzője, illetve a testdiszmorfiás zavar és az izomdiszmorfia esetén önálló kórkép, a testtel való elégedetlenség szubklinikai tünete akár minden második nőt sújthat. Az előadás azokat a tényezőket tekinti át, amely „testképünket működteti”, szó esik a testképzavarok fenntartó mechanizmusairól, majd kitér azok terápiás lehetőségeire.
Április 7. Vasárnap 11:30-12:30
Eisberg terem

Pál Feri: Csenden innen és túl
A természetes emberi kapcsolatainkban és a segítő viszonyainkban egyaránt elérkezhetnek azok a pillanatok és helyzetek, amikor nem a szavak teremtik meg a továbblépés, fejlődés vagy a stabilizálódás feltételeit. Melyek ezek a lehetőségek? Mikor, hogyan érdemes őket használni?
Április 7., Vasárnap 14:00-15:00
Gyémánt terem

Dr. Keresztes Zoltán: Szeretlek és/vagy gyűlöllek
A borderline személyiségzavar a pszichiátria legújabbkori szóalkotásainak és diagnózisainak egyike, jóllehet maga a jelenség már évezredek óta jelen van a társadalmakban, még ha a szerepe sokkal kevésbé is volt meghatározó, mint a mai időkben. Manapság nagyjából minden ember környezetében él legalább egy borderline személyiségzavaros ember. Mindenki ismer szélsőségesen szeszélyes, bogaras, kiszámíthatatlan, érzelmileg labilis embereket, akik tudnak nagyon szórakoztatók és nagyon megterhelők is lenni. A környezetük számára kettősségeik hamarabb tűnnek föl, mint az egyén számára, a zilált belső világ és az integrálatlan személyiség gyakorta a környezetet szenvedteti korábban. Az előadásban erről a zilált belső világról, az ezzel járó kettősségekről, a környezetükre gyakorolt érzelmi hatásokról és a probléma prognózisáról, gyógyíthatóságáról lesz szó.
Április 7., Vasárnap 14:00-15:00
Opál terem

Dr. Buda László: Összeszorított fogakkal élni…
Az előadásban egy középkorú hölgy történetét ismerhetjük meg, aki úgy élte a mindennapjait, hogy közben leginkább a halálra vágyott, arra, hogy végre legyen vége az egésznek. Gyűlölte a testét, börtönbe zárva érezte magát benne. Szívből utálta azt az embert, akivé vált, miközben a környezete egy jó humorú, lendületes, nagy munkabírású, kemény csajnak ismerte. A gyermekei és a kutyája miatt nem akart öngyilkos lenni, de minden nap eljátszott a gondolattal. Az előadás bepillantást ad abba a folyamatba, ahogy ez a fojtogató lelkiállapot – az Ultrarövid Terápia során – elkezdett oldódni.
Április 7., Vasárnap 15:30-16:30
Gyémánt terem

Dr. Almási Kitti: A minket irányító hiedelmek
Rengeteg olyan mondás, tanács, családi és társadalmi hiedelem és szabály ég belénk neveltetésünk során, melyek megalapozottsága megkérdőjelezhető. Ahelyett, hogy megóvnának, vagy előrevinnének minket, sokkal inkább korlátozzák a gondolkodásunkat, és az életvitelünket is. Az előadás célja, hogy néhány ilyen beégett mondat áttekintésével kedvet kapjunk a minket irányító szabályok megismeréséhez és felülvizsgálatához.
Április 7., Vasárnap 18:00-19:00
Gyémánt terem

Deliága Éva: Digitális gyermekvédelem
A digitális gyermekvédelem gyerekcipőben jár, holott a mai kiskamaszok és tinédzserek évek tapasztalatával rendelkeznek az online világban. Hogyan csökkenthető kiszolgáltatottságuk? Mit lehet tenni a Kék Bálna, a Momo és más hasonló veszélyes vírusok, fenyegető veszélyek ellen?
Április 7, Vasárnap 19:30-20:30
Opál terem

Ha most fizet elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, 20% kedvezményt kap vagy ajándékba kaphat kétféle könyvet: a Most élj! címűt vagy a Mit tenne Freud?-ot.