A friss szakításon átesettek számára komoly erőpróbát jelenthetnek az ünnepek.
Az ünnepek közeledtével érzelmesebbé válunk. Megnő az igényünk a szeretetre, az elfogadásra, a valahova tartozásra. A szerelmi bánatot átélők a magányosság, szomorúság, reménytelenség, kétségbeesés érzéseivel küzdenek ebben az időszakban. És ami máskor nagy érték: az idővel, ami a nyakukba szakad a karácsonyi szabadság alatt.
Hogy a karácsony és az újév ne a fájdalomról és a szomorkodásról szóljon, íme, néhány tipp a szerelmi bánattal küzdők számára:
1. Örömet nem csak a párkapcsolatunkban élhetünk át, ne feledkezzünk hát meg a baráti, családi kötelékeinkről sem. Karácsony alkalmával különösen számíthatunk a társaságukra, közelségükre. Ne becsüljük alá a körülöttünk lévő szociális háló erejét. Támaszkodjunk a hozzánk közelállókra, ha jó beszélgetésre, nagy ölelésre, népes társaságra vagy csendes filmezésre vágyunk. Szeretteink jelenléte önmagában gyógyító erővel bír.
2. Karácsonykor sok-sok kedvességet adunk és kapunk, miért ne lehetne ez az alkalom a szeretetteli befelé fordulás ideje is egyben? Az összetört szív fájdalmát enyhítsük azzal, hogy odafigyelünk szükségleteinkre, teljesíthető vágyainkra. Ha a nagy nyüzsgés túl sok már, és egy kis magányra vágyunk, adjuk meg magunknak.
3. Fontos, hogy elhatározásokat tegyünk önmagunk számára még azelőtt, hogy az ünnepi hangulat érzelmileg bevonna minket. Mihez szeretnénk tartani magunkat? Mit fogunk, és mit nem fogunk csinálni? Mi lesz a védelmünkre az érzelmileg legnehezebb pillanatokban? Írjuk le az elhatározásainkat, és tegyük jól látható helyre. Válasszunk vagy írjunk egy mottót is, ami jól kifejezi törekvéseink irányát.
4. Pozitív és negatív érzelmeinknek egyaránt helye van az életünkben, ne tagadjuk el őket, és ne féljünk tőlük. Az érzelmi töltetet csatornázzuk alkotó tevékenységbe vagy sportba, és használjuk ki a természet gyógyító erejét. Alkossunk a konyhában vagy fessünk, rajzoljunk, dekoráljunk, sétáljunk nagyokat odakint, merüljünk el a természeti táj szépségében. Válasszunk hozzánk illő, esetleg régóta vágyott tevékenységi formákat.
5. A játék olyan alapvető örömforrás, ami egész életünket végigkíséri. Játsszunk minél többet gyerekekkel, felnőttekkel az ünnepek alatt. Társasjátékozás, bohóckodás, legózás, fogócskázás – bármit is játszunk, engedjük, hogy flow állapotba hozzon minket, és élvezzük ki az önfeledt örömet.
6. Belső nyugalmunk érdekében hanyagoljuk a közösségi médiát ebben az időszakban. Kíméljük meg magunkat a nyakunkba zúduló kirakatboldogságtól, ami ezeken a csatornákon várna ránk. Ne kövessük, ne keressük volt párunkat, és ne nyomozzunk a szakítás hátterében álló lehetséges magyarázatok után.
7. Amire egész évben nincs időnk, arra most napokat is rászánhatunk az életünkből. Szabad perceinket töltsük például jó könyvek olvasásával és inspiráló videók nézésével. Tegyünk rendet otthonunkban, szortírozzuk ki, ajándékozzuk el a felesleges holmikat. A belső romeltakarítást szimbolikus formában segíti a környezetünk rendberakása, a régóta halogatott, hasznos-örömteli elfoglaltságok pedig a haladás érzésével is jutalmaznak minket.
+1. Az év végére tekintsünk szimbolikus mérföldkőként. Egy fejezet lezárul az életünkben, egy új pedig éppen elkezdődik. Szánjunk időt rá, hogy elbúcsúztassuk, ami elmúlt – és számba vegyük, ami előttünk áll. Ez az aktus kiváló gyakorlat arra, hogy a múlton való merengésből kicsit elmozduljunk a jövőnk tervezgetése felé.
Pálinkás-Panyi Anna pszichológus
A szerző Szakítási napló című könyvéről itt talál infókat.
Keresse a HVG Extra Pszichológia magazin legfrissebb számát az újságárusoknál vagy rendelje meg!