Sokan használják itthon a kínai Ji Csinget jóskönyvként, nem véletlen, hogy Jóskönyvként is ismert. Mik az előnyei és hátrányai, ha egy ókori könyvre támaszkodunk döntéseink meghozatalakor?
Amikor felkértek, hogy írjak cikket a Ji Csingről, először nem tudtam, mit írhatnék. Pszichológusként nyilván azt, mennyire nincs semmilyen tudományos alapja, és mennyire kifogásolható az a hit és spirituális erő, amit neki tulajdonítunk itt Európában.
Viszont ott volt a másik felem is, nyolc év autentikus kínai kungfu harcművészeti tapasztalattal, a kínai kultúra és a taoizmus ismeretével, ami alapján azt írtam volna, milyen ősi mély és hasznos tudás rejlik a Ji Csing lapjain. Többnapi hezitálás után úgy döntöttem, nem döntök, leírom mindkét felemet. És az olvasókra bízom, melyiknek hisznek.
Mi a Ji Csing?
A Ji Csing – más néven, kiadástól függően: Ji King, Változások könyve, Jóskönyv – az i. e. 3000-re datált konfucianizmus szent könyveiként tisztelt öt klasszikus mű egyike. Eredetileg életvezetési, jövendölési céllal használták (és használják mind a mai napig). Európában körülbelü a XIX. századtól ismert szélesebb körökben, népszerűsítésében nagy szerepet játszott a mű rajongója, Carl Gustav Jung svájci pszichiáter-pszichológus.
Helyes használatához elengedhetetlen a kínai kultúra – a taoizmus és a konfucianizmus – ismerete. A kínai kultúra szerint a Ji Csing a természeti törvények felismerésén keresztül vezeti rá az olvasóját a világegyetem működésének megértésére, és így a helyes gondolkodásra, valamint a tao szerinti élettel kialakított harmóniára. És itt álljunk is meg. Mert itt kezdődnek a Ji Csinggel a problémák.
A Ji Csing és az európai ember
A legtöbb európai embernek igazából fogalma sincs a kínai gondolkodásmódról és kultúráról. Sejteni sejtjük, mert Bruce Lee és az 1980-as évek harcművészeti láza valamennyire megismertetett minket vele, de a legtöbbünk annyit tud róla, hogy kungfuznak, és ott van az öt elem, meg a jin-jang. Ennyi háttértudással bírunk mint olvasók, amikor levesszük az ezoterikus könyvek polcairól a „jóskönyvet”.
A Ji Csing nem jóskönyv. De még ha az volna is, akkor sem tudnánk megfelelően használni. A Ji Csing a kínai filozófia és a metafizika rendszerére épül, és többek között az öt elem tanának, a jin-jang elméletnek és a taoizmus filozófiájának mélyebb megértését és alkalmazását próbálja elősegíteni.
Olyan ember számára, akinek semmit sem mondanak a kínai filozófia alapfogalmai: a csi, pakua, sön szavak, ellenben a newtoni fizika és a periódusos rendszer alapján szemléli a világot, annak olyan lesz a Ji Csing használata, mint a jósgömb. Azt látok bele, amit csak akarok. Nagy találgatás. Erő helyett csak tovább erősíti a félelmeimet.
Érdekli, milyen pszichológiai problémákat hordozhat a Ji Csing nem megfelelő használata? Olvassa tovább Földi Miklós pszichológus írását a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, mely valódi vágyainkkal, legbensőbb motivációinkkal foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk a Pszichológia Plusz párkapcsolati különszámmal. Aktuális számunkat meg is rendelheti.