Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A stressz életünk elkerülhetetlen velejárója, de ha folytonos nyomás alatt élünk, előbb utóbb testi és lelki harmóniánk nagy kárt szenved. Vannak azonban olyan technikák, amelyek a szenvedés helyett az önérvényesítés képességének megszerzésével kecsegtetnek.
Nincs eladó a hentespult mögött. Tanácstalanul toporgunk, torkot köszörülünk, majd az orrunk alatt párszor köszönni próbálunk, hátha előkerül valaki. Aztán vert seregként elmegyünk a hűtőpulthoz venni egy kis előrecsomagolt felvágottat. És majd szétrobbanunk.
A stressz életünk elkerülhetetlen velejárója. Különösen nagy átok, ha nap mint nap ki vagyunk téve neki a munkahelyünkön. Fel sem lehet sorolni, hányféle helyzetben érhet bennünket stressz a munkahelyünkön, legyünk akár beosztottak, akár felsővezetők, de akár még tulajdonosok is.
Ha túlságosan „puhák” vagyunk, azon kapjuk magunkat, hogy valahogy minden feladat nálunk landol, jóval többet hagynak ránk kollégáink, mint amennyi a munkaköri leírásunk, szerződésünk, vagy akár csak a józan ész alapján racionális lenne. Ha túlságosan rámenősek vagyunk, pusmogni fognak mögöttünk, elkerülnek, nem kapunk segítséget.
Ha vezetők vagyunk, a beosztottak szabotálhatják a kiadott feladatokat. És egyáltalán: mindenkit és folyamatosan nyomasztanak a határidők, a számonkérések, az eladási- és a teljesítménykényszer.
Belső harmónia praktikusan
Az ilyen helyzetek elkerülésére ajánlott, belső harmóniát megteremtő, az érdekérvényesítésre és mások érdekeinek egyidejű figyelembe vételét ajánló kommunikációs eljárást asszertivitásnak, asszertív magatartási formának nevezzük. A módszert a hosszú élet titkának is nevezik, és számtalan tréning, képzés ajánlja a sikeres elsajátítást.
A kutatók négy személyiségtípus szerint sorolják be a magatartási formákat. Az agresszív ember nem törekszik konszenzusra, erőszakosan próbálja meg saját érdekeit érvényesíteni, mások szempontjait, érveit, ha egy módja van rá, meg sem hallgatja.
A passzívak másokra bízzák a döntést, elszenvedik a következményeket. (Jellemzően náluk landolnak a munkahelyen a senki másnak nem kellő feladatok.) A manipulatív személy kerülő úton éri el a célját, mások szempontrendszerét kikerülve érvényesíti saját érdekeit, például önsajnáltatással, segítségkéréssel.
Az asszertív személyiség
A fenti három típussal áll szemben az asszertív személyiség, aki saját érdekeit kulturált hangnemben, de rendkívül határozottan képviseli, miközben mások szempontjait is képes figyelembe venni. Így tehát az is előfordulhat, hogy a szempontok ütköztetésekor alul marad, nem sikerül elérnie az eredetileg kitűzött célt, az azonban sosem fordulhat elő, hogy el sem mondja érzéseit, véleményét, és magában kellene fortyognia a dühtől.
Egyenes, nyílt kommunikáció, alternatívák felkínálása, a fontos és a jelentéktelen kérdések közötti súlyozás, határozott döntéshozatal és szükség esetén a nemet mondás képessége: tulajdonképpen ezek a sarokpontok.
A sérelmek dédelgetése, a belső fortyogás, vagy a másik háta mögötti ármánykodás, kibeszélés helyett mindenképpen ajánlott az önérvényesítés technikai arzenálját igénybe venni, legyen szó akár a közértbeli hentespultról, egy ránk terpeszkedő sógorról, vagy a közvetlen felettesünkről. Ha némi bátorságot merítve elmondjuk a magunkét, jobban fogjuk magunkat érezni.
Ha kell, gondoljunk arra, hogy ha nem szólunk, biztosan nem változik semmi. Vagy arra, hogy ha az apró sérelmeknél nem állunk ki magunkért, akkor a fagyiosztásnál is meg fognak rólunk feledkezni.
Asszertív tippek
1. Őszintén fogalmazzuk meg magunknak, hogy mit is szeretnénk igazából. (Tényleg nem akarjuk elvállalni a feladatot, vagy az a bajunk, hogy nem kapunk érte elismerést?)
2. Ha ezzel megvagyunk, ismertessük a döntést, és adjunk hozzá egy indokot. Mondjuk meg, hogy már túl sok a munkánk, vagy mást terveztünk aznapra, de ne vonultassunk fel öt különféle érvet, mert csak gyengítjük az eredeti álláspontunk hitelességét.
3. Ha kell, akár ötször-hatszor ismételjük el ugyanazt. („Nem vállalom, mert már el vagyok havazva aznapra.”)
4. Ne hagyjuk győzködni magunkat, a nem, az nem.
5. Pozitívan fogalmazzunk, és énközléseket alkalmazzunk, magunkról beszéljünk. Mindez a bírálat esetén is fontos, ami mindig kritikus pillanat egy munkahelyen: ha hibát rovunk fel, az legyen konkrét, és sohasem az adott személyt, csak a viselkedését, eljárását érintse.
6. Jó módszer, ha visszakérdezünk, pontosítást kérünk, egészen addig, amíg elő nem kerül, hol van a kutya elásva. („Úgy érted, még sohasem értem be időben? Vagy csak múlt kedden késtem negyed órát?” Ez a „hatástalanító tudakozódás” technikája.)
7. Az asszertívan viselkedő ember megáll, megfontolja az információt, ha kell, időt kér az elhangzottak végiggondolására, és ő maga is időt ad arra, hogy az átadott információ célba érjen.
8. Az asszertív magatartásforma egyik alapja a tudatos testbeszéd-használat: nyílt, szemkontaktust kereső, magabiztosan álló, de korántsem harsányságot tükröző gesztus-rendszer.
Bőhm Kornél kommunikációs szakember
Nemrég jelent meg új könyve: „Sem megerősíteni, sem cáfolni”.
Miért jó, ha asszertívek vagyunk? Töltse ki cikkünk párját, az asszertivitástesztet a wmn.hu oldalán!
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, mely a nemek, a nőiesség, férfiasság témáival foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk Susan Quilliam Hogyan válasszunk társat? című könyvével. Aktuális számunkat meg is rendelheti.
