Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Attól a perctől kezdve, hogy két ember családot alapít, szinte kötelező változáson megy át. Mind a krízisnek, mind a harmonikus együttélésnek vannak általános jellemzői, de ezek másképp jelennek meg a nők és a férfiak szempontjából.
Személyiségünk érése, egyéni társadalmi beágyazottságunk az életünk során hol összetalálkozik a családban betöltött feladatainkkal, hol pedig elágazik tőle, és új utakra indul. Lehetünk karrier szempontjából a mélyponton, mert elvesztettük az állásunkat, ugyanakkor boldog szülők egy frissen alakuló családban.
És ez fordítva is igaz. Akárhol járunk is belső fejlődésünkben vagy családi életutunkban, a kettő óhatatlanul hat egymásra. Ezt még tetézhetjük a nemi szerepeinkből adódó különféle problémákkal, és máris nehezen felírható egyenletben vagyunk az ismeretlen elem.
Képzeljünk el például egy ötvenes nőt, aki épp a változó kor tüneteivel kínlódik – amit egyben nőisége elvesztésének is tekint –, házassága a férje a kapuzárási pánikja miatt válságjeleket mutat, és nemrég unoka is született, tehát a nagyszülői szerepbe is be kell illeszkedni.
Útelágazások
Az egyén fejlődésének állomásait az 1994-ben elhunyt Erik H. Erikson német fejlődéspszichológus alkotta meg, nyolc szakaszra osztva a személyiség érésének különböző fázisait. Szerinte minden fázisnak megvan a nyeresége és a vesztesége, a változás krízisekkel jár, de ha a kritikus fázison túljut az ember – amelyből három vonatkozik a felnőtt életre –, magasabb szintre léphet.
Erikson azt is hangsúlyozta, hogy bár a megnevezett szakaszok jellemzően korcsoportokhoz köthetők, tulajdonképpen az élet bármely pillanatában előfordulhatnak. Erikson modelljében a stabil párválasztás és házasságkötés jellemzően a fiatal felnőttkorra jut. A családi életciklusmodellel összevetve: ekkor köteleződünk el, ekkor alakítjuk ki a közös életformát, normákat, és vállalunk felelősséget immár nemcsak magunkért, hanem a párunkért, valamint a megszületendő közös gyerekért is.
Tapasztalatok szerint ez a szakasz hozza a pár életében a legtöbb változást. A fiúból férfi lesz, a lányból nő; a férfiból apa válik, a nőből anya. A gyerekek kiröppenésekor azonban ez a folyamat épp ellenkező előjelűvé válik. A visszaváltás szülőből férfi és női szerepkörökbe legalább olyan nehéz és buktatókkal teli folyamat, mint anyává és apává lenni.
Olvassa tovább Megyeri Zsuzsanna pszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, mely a nemek, a nőiesség, férfiasság témáival foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk Susan Quilliam Hogyan válasszunk társat? című könyvével. Aktuális számunkat meg is rendelheti.
