Gyermekpszichológusként nap mint nap tapasztalom, micsoda erő, gyógyulni-fejlődni akarás lakozik egy kisgyermekben. Segítsük őt, hogy ezekkel az erőkkel élni tudjon. Ehhez azonban észre kell vennünk, ha nehéz időszakon megy keresztül.
A sorstragédiák nagy részétől a szülők képesek megóvni gyermeküket, és sokkal jellemzőbb, hogy a mindennapok tartogatnak rázós helyzeteket a gyerek számára. Mi van akkor, ha a homokozóban kikapják a kezéből a játékot, ha az oviban félrelökik, az osztályban csúfolják, vagy nem veszik fel az egyetemre? Ha kistestvére születik, ha más városba költöznek, ha iskolát vált, ha a szülők elválnak?
Ilyen, vagy ehhez hasonló zökkenők, krízisek szinte minden gyermek életében előfordulnak. Érdekes módon a hatásuk kiszámíthatatlan. Van olyan súlyosan negatív életesemény, amely nem rendíti meg az egyik gyereket, míg egy másik sokkal kisebb behatástól is látványosan sérül lelkileg.
Árulkodó jelek
Mi utalhat arra, hogy egy kisgyermeket olyan hatás ért, amelynek feldolgozásában megrekedt? Az egyik legfeltűnőbb jel, ha a viselkedése jelentősen megváltozik. Például a kiegyensúlyozott gyermek ingerlékeny lesz, a jó alvó rémeket álmodik éjjel, és nem mer elaludni, az önálló újból bújós, ragaszkodó lesz.
Sokféle tünetben jelentkezhet a trauma hatása: némely gyermek visszahúzódóbbá, más sírósabbá, vagy akár indulatosabbá válik. Intő jel, ha a hangulata nagymértékben megváltozik. Tipikus jel lehet, ha az addig önbizalommal teli gyermek elkezd szorongani, a fürdőszobáig sem mer egyedül elmenni, a szüleihez görcsösen ragaszkodni kezd. A gyerekek ilyenkor ösztönösen törekszenek visszanyerni a biztonságukat, ezért sokszor ismét úgy kezdenek szüleikhez ragaszkodni, mint csecsemőkorukban.
Váláskor jellemző, hogy a szülők között feszülő indulatokat megérzi a gyerek. A szülők szétköltözése, az addigi megszokott élet megváltozása minden esetben trauma a gyermek számára. A másodikos Emma a szülei különköltözése után fél évvel kezdett hasfájásra panaszkodni. Sehová sem mert elmenni, mindig csak az anyukájával szeretett volna lenni. Az óvodába szívesen járt, az iskolába viszont nem tudott beilleszkedni. Ebben az esetben mindkét szülővel szorosan együttműködve sikerült rendszeres, kiszámítható kapcsolattartási rendet kialakítani, ami a kislány érzelmi biztonságát idővel megszilárdította. A szülők egymás közti kapcsolatának rendezése és a következetesség sokat javított a gyermek érzelmi állapotán.
Érdeklik további jelek, és hogy hogyan segíthetünk a traumát átélt gyereknek? Olvassa tovább Deliága Éva gyermekpszichológus a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban megjelent cikkét, mely a trauma, terápia, gyógyulás témáival foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk A terapeuta esetei sorozat egyik kötetével, Szondy Máté Olvadás című könyvével. Aktuális számunkat meg is rendelheti.