Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Mi lenne, ha kiderülne, hogy lelki egyensúlyunkat nem is a gének, a kisgyermekkori traumák vagy a környezet káros hatásai befolyásolják a leginkább, hanem a szervezetünkben élő egysejtű organizmusok milliárdjai? Egyre több tudományos kutatás feszegeti ezt a pszichológiát is fenekestül felforgató kérdést.
„Az elmebaj kiindulási pontját általában a gyomor és a belek környékén kell keresni” – vélekedett a 18. század végén a modern pszichiátria atyjának tartott francia Philippe Pinel. Habár ezt a megállapítását szakberkekben évszázadokig hajlamosak voltak figyelmen kívül hagyni, manapság mintha visszaigazolnák Pinelt azok az egyre nagyobb lendülettel folyó kutatások, amelyek a bélrendszer működését meghatározó mikroorganizmusok és az emberi psziché közti kapcsolat feltárásán fáradoznak.
Az új évezred fejleménye, hogy a mikrobiológusok rájöttek: testünkben számszerűen döntő többségben vannak az egysejtű lények (baktériumok, élesztőgombák, archeák, és egyéb egysejtűek), amelyek jóval nagyobb hatással vannak az életfolyamatokra, mint azt korábban gondolták. A láthatatlan kis lények száma mintegy tízszerese a testi sejtekének, ha pedig a génállományukat nézik, kiderül, hogy 99 százalékban mikrobákból állunk.
A bélagy lakói
A jelenleg még gyerekcipőben járó tudományos kutatások különösen izgalmassá válnak, amikor azt kezdik feszegetni, milyen szerepet játszik a humán mikrobióta – ezen organizmusok összessége – a személyiség alakulásában. Egyre több a bizonyíték ugyanis, hogy a mikrobáknak nem csupán a túlsúly, a bélbajok, az allergia vagy az asztma tekintetében van kulcsjelentőségük, hanem hatnak az agy működésére is – olvasható Rob Knight és Brendan Buhler Szerves részünk – Hogyan befolyásolják életünket a mikrobák? című, 2015-ben megjelent könyvében.
Következésképpen számos kedélyállapot, idegrendszeri betegség, a szorongás, a stressz vagy a depresszió hátterében is őket kell keresni. Elsősorban a – nagysága, az agyhoz hasonló kémiai bonyolultsága és összetettsége miatt – bélagynak is nevezett bélrendszer egysejtű lakóit.
Természetes nyugtatószerek
Meglepő például, hogy az étvágy mellett a legáltalánosabb pszichés reakció, a stressz is mennyire függ az emésztőrendszerben élő egysejtűektől. Néhány éve a kanadai McMaster Egyetem kutatóinak sikerült természetüktől fogva nyugodt egereket stresszessé tenni kizárólag azáltal, hogy megkapták ideges fajtársaik bélmikrobáit – és fordítva.
Élettanilag egyébként saját tapasztalataink alapján is könnyen belátható, hogy a stresszes helyzetek idején milyen fontos szerepet játszik az emésztőrendszer. Ilyenkor a bél – az agy jelzéseit véve – „szükségállapoti” működési módba kapcsol, hogy minden erőforrással a probléma megoldására koncentrálhassunk: elkezd energiát spórolni, kevesebb váladékot termel, valamint csökkenti a saját vérellátását.
Ha azonban hosszabb távon fennállna a vészhelyzet, akkor levertséggel, étvágytalansággal vagy hasmenéssel jelzi, hogy ideje visszakapcsolni normál életmódra. Ezekre a megpróbáltatásokra emlékezve pedig egy újabb helyzetben – ha csak tehetjük – kétszer is meggondoljuk, hogy vállaljuk-e a stresszes szükségállapot következményeit.
Még izgalmasabb, hogy az új kutatások több irányból is kezdik feltárni a depresszió és a mikrobák kapcsolatát – olvasható Giulia Enders Bélügyek – A belek csodálatos világa és a jó emésztés című, 2014-es sikerkönyvében. Azt már tudni lehetett, hogy a depresszió tünetegyüttese részben a szervezet gyulladásos reakciója, amikor aztán a bélrendszerben számos jótékony hatású baktérium igyekszik rövid láncú zsírsavakat termelni, hogy ezek révén enyhítse a tüneteket.
Két éve viszont norvég kutatók azt is kimutatták, hogy a gyulladáscsökkentő egysejtűek közé tartozó Oscillibacter baktériumcsalád olyan vegyi anyagot termel, amely természetes nyugtatószerként utánozza az agy idegi tevékenységét csillapító, GABA nevű neurotranszmittert, ám ezzel a „mentőakciójával” végső soron depressziót okozhat.
Gyümölcscukor, depresszió
De a depresszióhoz köze lehet a fruktózintoleranciának is. Manapság divat mindenféle élelmiszert gyümölcscukorral édesíteni (például ketchupokat, gyümölcsjoghurtokat, salátadresszingeket), ám innsbrucki táplálkozáskutatók 2001-ben kimutatták: a túl sok fruktóz nemcsak hasmenést, hasfájást és felfúvódást, hanem depressziót is okozhat.
Ennek biokémiai háttere, hogy a gyümölcscukor gátolja a triptofán nevű aminosav hasznosítását, amire a szerotonin – a közismert boldogsághormon – előállításához lenne szükség. Ezért nem árt figyelni a fruktózbevitelre, aminek napi maximuma 50 gramm (ez mondjuk 6 alma vagy 8 banán elfogyasztásával jut a szervezetbe). Az egészségfanatikus Egyesült Államokban már most is 80 gramm körüli az átlagfogyasztás, holott egy-két generációval korábban ennek negyede volt.
A bélmikrobák egyes kutatások szerint olyan komplex idegrendszeri betegségek alakulásába is beleszólhatnak, mint az autizmus. Kimutatták, hogy az ezzel küszködő gyerekek bélrendszerének mikrobiomja, azaz az ott élő egysejtűek génállománya jelentősen különbözik a nem autista kortársaikétól.
A gond csak az, hogy mivel az autizmus gyakran párosul bélrendszeri rendellenességekkel (például hasmenéssel), amelyek önmagukban is megváltoztatják a mikrobiomot, nehéz megmondani, hogy a különbséget az autizmus vagy a hasmenés okozza-e. Akárhogyan is, a Kaliforniai Műszaki Egyetem, a Caltech kutatója, Sarkis Mazmanian másfél éve talált egy olyan probiotikumtörzset, amellyel visszájára tudta fordítani az autizmus tüneteit – igaz, egyelőre csak egerekben.
Mikrobiológia Freud díványán
Mindezen kutatások nagy ígérete, hogy az emberi szervezet működését „uraló” mikrobákkal végső soron gyógyítani is lehet. Az egyik ilyen ötlet a székletben megtalálható Mycobacterium vaccae baktérium felhasználása, amelyik képes módosítani az emberi immunrendszert, ezért egyes kutatók most valamiféle stressz és depresszió elleni oltószert próbálnak fabrikálni belőle.
De tudományosan igazolták, hogy a szóban forgó lelkiállapotokat képesek befolyásolni az említett és manapság igen népszerű probiotikumok is. A gond csak az, hogy a nagyrészt az emberi szervezetben is fellelhető probiotikumok körül jelenleg jóval nagyobb a felhajtás, mint amennyit a hatásmechanizmusukról bizonyosan tudnak a tudósok. A gőzerővel folyó kutatások következtében azonban az ismeretek napról-napra bővülnek, és úgy tűnik, a mikrobiológia visszavonhatatlanul kezd meghatározó tényezővé válni az orvostudomány mellett a pszichiátriában és a pszichológiában is.
Illényi Balázs
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelyben test és lélek kölcsönhatásával, pszichoszomatikával és az öngyógyítással foglalkozunk.
Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
