Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egyáltalán nem elég, hogy a gyermek okos, értelmes, és vágyna tanulni. Deliága Éva gyermekpszichológus írása.
A szülők ezekben a hetekben döntik el, menjen-e óvodásuk felsőbb tanintézménybe: most érdemes menni az iskolai nyílt napokra, illetve most lehet kérni a pedagógia szakszolgálatok véleményét. Amennyiben ugyanis a gyermek 2017. augusztus 31. előtt betölti hatodik életévét, felmerül a lehetősége, hogy 2017. szeptemberétől megkezdje általános iskolai tanulmányait.
Egyfelől érezhető a nyomás a törvényhozók és sokszor az óvodák részéről, hogy igenis kezdje meg hatévesen a gyerek az iskolát. Másfelől az utóbbi években sokan visszatartották a tavaszi-nyári születésű gyerekeket, hadd játsszon még egy évet. A döntés végső soron a szülők kezében van, és döntésük nyomán nemcsak az dől el, hogyan telik gyermekük következő éve, hanem az is, milyen lesz a tanuláshoz, az iskolához való hozzáállása.
Egy fontos tényező
A szülők sokszor elkövetik azt a hibát, hogy iskolára késznek gondolják okos gyermeküket, akit érdekelnek a számok, a betűk, és jól tájékozódik a világban. Fontos tudni, hogy a jó intellektuális, kognitív képességek csak részben garantálják a sikeres iskolai pályafutást.
A testi adottságok: az erőnlét, a fizikum is figyelembe vehető a döntéskor, hiszen a jó immunrendszer, a kornak megfelelő testmagasság és testsúly elengedhetetlen az iskolai követelményeknek való megfeleléshez. A fizikai jellemzők is befolyásolják az alkalmazkodási, koncentrációs képességeket.
Van azonban még egy fontos tényező, ami minden eddiginél nagyobb súllyal esik latba. Ez pedig a szociális érettség, amiről nem szabad megfeledkezni, amikor a szülő döntést hoz a tanulmányok megkezdéséről. Ez a kompetencia egyfajta érzelmi érettséget, kudarctűrő képességet jelent, a közösségbe való beilleszkedéshez szükséges normák észlelését és betartását. Továbbá az autonóm munkavégzést, instrukció követését, a szabályok betartását, jó munkatempót, illetve a figyelem irányításának képességét.
Hogyan döntheti el a szülő, hogy gyermeke szociálisan megérett az iskolára? Figyeljük meg a gyerek otthoni, illetve óvodai munkáját, és válaszoljuk meg az alábbi kérdéseket!
1. Képes 45 percet ülve figyelni olyan dologra, ami nem nagyon érdekli?
2. Egyszeri elmondás után képes két-három részből álló szóbeli utasítást megjegyezni és végrehajtani?
3. Tud önállóan percekig dolgozni egy feladaton, úgy, hogy nem igényel állandó figyelmet, folyamatos megerősítést, dicséretet?
4. Képes jelezni a szükségleteit, ha gondja-baja van?
5. Betartja a tőle reálisan elvárható szabályokat?
6. Szokott ceruzát használni, szívesen rajzol, fest, vág, ragaszt?
7. Képes dühkitörés nélkül elviselni, ha valami nem sikerül neki elsőre?
8. Végig tudja csinálni a napot délutáni alvás nélkül?
9. Képes a szüleitől külön, közösségben jól érezni magát, barátkozni?
Amennyiben a szociális érettséget vizsgáló kilenc kérdés közül legalább háromra nemmel válaszolt, felmerül annak a lehetősége, hogy gyermeke szociálisan még éretlen az iskolakezdéshez. Mivel minden gyermek és élethelyzet egyedi, forduljon a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálathoz, ahol komplex iskolaérettségi vizsgálat után teljesebb képet kaphat gyermeke részképességeit és kompetenciáit tekintve.
Deliága Éva gyermekpszichológus honlapját itt, Facebook oldalát pedig itt találja.
