Hogyan segíthet a szülő, hogy gyermeke ráhangolódjon az iskolára? Mit tegyen, és ne tegyen, hogy a gyerek feszültségmentesen élje meg a váltást? Deliága Éva gyermekpszichológus javaslatai iskolakezdéshez.
Amit nem érdemes:
- Sztorikkal traktálni a gyereket, hogy bezzeg a mi időnkben... Az olyan történetek, melyeknek az a kicsengése, hogy apa vagy anya mennyire unta vagy utálta az iskolát, mennyire gonoszak voltak a tanárok, és semmi hasznosat nem lehetett ott tanulni – a humoros csattanón való kuncogáson kívül – azt eredményezhetik, hogy a gyermek negatívan néz iskolakezdés elébe.
- Ne gondolja a szülő, hogy a gyermeke ugyanolyan lesz, mint ő. Lehet nagy a külső vagy akár a belső hasonlóság, de más korban, más közegben, más iskolában egészen más kimenetelre lehet számítani. Ahogy az sem biztos, hogy jó eszű gyereke egyből a tanító néni kedvence lesz, ugyanúgy azt sem lehet borítékolni, hogy a mozgékony gyermek lesz majd az osztály rosszasága.
- A szülő lehetőleg ne éreztesse a gyermekkel a saját szorongását. Ne osszuk meg vele az aggodalmainkat, hogy milyen sok pénzbe kerül majd minden felszerelést beszerezni, és hogy lesz időnk a munka mellett tanulni vele, vagy hogyan tudunk majd reggel időben felkelni. Bár ezek a nyomasztó gondolatok majdnem minden szülőt érintenek, elég a gyereknek a saját dolgaival foglalkoznia, nem tesz jót neki, ha ilyen mértékben belelát a felnőttek problémáiba.
- Ne kezeljük éles váltásként az iskoláskort. Ne mondjunk olyanokat, hogy „Majd meglátod, hogy a sok tanulástól nem is lesz időd játszani.” Az elsősök iskolássá válása fokozatosan történik meg, az első évben majdnem pont ugyanakkora mozgásigény és játékosság, fáradékonyság jellemzi a hat-hét éveseket, mint ovis korukban.
És amit igen:
- Az évkezdésre örömmel, az időt jól beosztva közösen készülhetünk. A gyermeknek izgalmas, hogy iskolai eszközöket, felszereléseket vásárolunk. Szerencsés, ha ezt együtt tesszük meg, így a gyermek kiválaszthatja a neki tetsző dolgokat. A sok új holmi kipróbálására gondolva kíváncsiságot és örömöt élhet át, mely segít átlendülni az esetleges izguláson.
- A gyermek fizikai környezetét is érdemes már az iskolás léthez szabni. A szoba átrendezése, a nagyfiús/nagylányos dekoráció, az íróasztal, lámpa, szék kiválasztása szintén jelezheti egy új korszak kezdetét, amellett, hogy megteremti a tanulás praktikus tárgyi feltételeit is.
- A gyermek szorongását enyhítheti, ha az ismeretlent próbáljuk testközelbe hozni, kézzelfoghatóvá tenni. Segíthet, ha elsétálunk az iskola felé, ha felvesszük a kapcsolatot a leendő osztálytársakkal, vagy ha az iskola honlapját böngészve tájékozódunk.
- Érdemes a gyermek kérdéseire reagálni, nem pedig őt megterhelve traktálni az iskolával kapcsolatos dolgokról. Kérdései jelzik, hogy éppen mi foglalkoztatja, ezekre válaszolva enyhíthetjük a gyermek természetes izgalmát, szorongását.
- A szülő mutassa ki, hogy büszke gyermekére. Az iskoláról, mint örömteli, jó dologról beszélve elérheti, hogy a gyermek ne féljen, hanem inkább kíváncsisággal vegyes izgalommal várja a tanévet.
Még így is előfordulhat, hogy feszültség övezi az évkezdést. A mély vízbe ugorva, vagyis a tanév elkezdődésével – mikor úgyis mindenre fény derül –, ezek a szorongások jórészt maguktól elillannak.
Deliága Éva gyermekpszichológus honlapját itt, Facebook oldalát pedig itt találja.
Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.