Tény, hogy a termőföldek egyre fogynak, és a termőterületek talajminősége is folyamatosan romlik. Ennek eredménye, hogy az élelmiszer-növényeket egyre kisebb termőterületen kell megtermelni, miközben a termőképesség csökken, az egyoldalú műtrágya-kezelés pedig nem segíti, inkább növeli a problémákat.
A növekvő mennyiségben keletkező szennyvíziszapok elhelyezése összességében milliárdos költségeket jelent a vizes ágazatnak, amely átgondolt koncepcióval jelentősen csökkenthető, - akár költségek helyett új árbevételt lehet generálni, - erre a vízügyi ágazat folyamatban lévő átalakítása jó helyzetet teremthet.
A kormány fontos céljának tekinti az egészséges élelmiszerellátást és a nemzeti önellátást, továbbá tisztában van azzal is, hogy a termőföldek nem kimeríthetetlenek. Ez egy nagyon jó irányba mutató trend.
A termőtalaj Magyarország egyik legfontosabb erőforrása, ezért az agrárgazdaság és a vidék számára fontos, hogy értékes anyagok ne váljanak hulladékká. Az új hulladéktörvényben látszik a helyes és átgondolt irány. Szerepel az anyagában hasznosítható hulladékok égetésének korlátozása és a hulladéklerakási járulékok emelése is, amely - például a szennyvíziszapok esetében - a deponálást igyekszik visszafogni és a kezelés, hasznosítás irányába terelni a szolgáltatókat, ezzel a stratégiai mennyiségben itthon képződő víztisztítási és agrárgazdasági hulladékokban reprezentált - növénytáplálásra alkalmas – hatóanyagokat a mezőgazdaságba integrálni.
A tapolcai Elmolight Bt hazai és külföldi kutatók bevonásával - több éves fejlesztéssel – a szennyvíziszapok hatékony kezelésére komplex megoldást dolgozott ki.
A biológiailag irányított komposztálási technológiával a szennyvíziszapokból és növényi melléktermékekből olyan - termékként értékesíthető - növénytápokat lehet előállítani, amelyek hatékonyságban megegyeznek a műtrágyákkal. További előnyük viszont, hogy mikroelem-összetételben, biológiai hatásban azokat megelőzik, miközben a használatuk jelentősen költségtakarékosabb, amire az agráriumnak igen nagy szüksége lenne.
Az eljárással állandóan rendelkezésre álló szerves hulladékokból 2-3 hónap alatt állítható elő növényélettani szempontból biztonságos és előnyös termék. Minden olyan anyag, akár biomassza, hulladék vagy más növénytáplálásra alkalmas alapanyag, amely itthon termelődik, műtrágya-importot vált ki, és ha visszaforgatható a talajerő-gazdálkodásba, akkor az – volumenéből eredően - stratégiai jelentőségű.
Mikor komposztálásról beszélünk, fontos tisztában lennünk azzal, hogy a spontán komposztálás lassú folyamat (8-12 hónap) és az eljárások nem egyértelműek végtermék szempontjából. A mikroflóra - és az ebből eredő biokémiai összetétel - nem előre jelezhető, a fertőzőképességre pedig ijesztő példa a németországi Escherichia coli-járvány.
Tény, hogy az agráriumnak élelmiszert kell termelnie, mert nem a mezőgazdaság fogja az energetikai problémákat megoldani. Nem az energia ellátottság lesz a probléma a jövőben, hanem az élelmezés.
Számítások szerint a mezőgazdaságban felhasználható iszapokban reprezentált hatóanyag és a komposztálás során felhasználható agrártermelési hulladékok becsült hatóanyagtartalma éves szinten meghaladja a 20 milliárd forintot. A szennyvíziszapok kezelésével és agrárium számára történő értékesítéssel úgy tehet szert - költség helyett - bevételre a vízügyi ágazat, hogy közben az agártermelők takarékoskodhatnak a szükséges hatóanyagok áraival, miközben a termőtalajokat a komposztok használatával regenerálják, a mikroelem-hiányokat pótolják.
Tény, hogy növelnünk kell az élelmiszertermelést, amely nagyobb tudást és kutatási hátteret igényelne, de mellette erősebb stratégiai együttműködésre lenne szükség az agrárium- és a most átalakuló vízügyi ágazat között. A külön-külön megtermelődő hulladékok ésszerű – együttes - felhasználása jelentős műtrágya-importot válthatna ki.
További kormányszintű programra van szükség a talajok termékenységének megőrzésére, a mezőgazdasági kutatások, oktatás és szaktanácsadás élénkítésére, mert komoly az előttünk álló feladat. Erre bíztató jelek mutatkoznak a rendelet-alkotásokban, agrárkoncepciókban, mellettük hasznos lenne növelni – a korábbi években leépített - növény- és talajvédelmi szakma szerepét.
