Ennyire kevésből ilyen oktatási eredményeket kevés helyen érnek el a világban. A PISA-adatok a pedagógusok munkáját dicsérik, hatékonyságban jók vagyunk.
Az oktatás hatékonyságát egyes szakértők szerint több tényező: a pedagógusbérek, az osztálynagyság és a teljesítmény együttes kombinációja adja ki – írja Lannert Judit oktatáskutató a Kölökneten.
Vannak olyan országok, akik sok ráfordítással keveset érnek el, és olyanok is, akik kevesebb erőforrással relatíve jól teljesítenek. A PISA-eredményeket a pedagógus bérével és az egy pedagógusra jutó tanuló aránnyal összevetve hozott létre néhány szakértő egy úgynevezett oktatáshatékonysági indexet.
A 2012-es matematika teljesítmények alapján Magyarország – Finnország, Korea és Csehország után – negyedik helyezett a hatékonysági listán. Ezt az előkelő helyezést pont azzal érjük el, hogy jóval az átlag alatt költünk az oktatásra, és ehhez képest érünk el jobb eredményt.
Lannert idézi a jelentést: „Magyarország jól teljesít a hatékonysági indexen, de rosszul, amikor az eredményességet nézzük. Svájc éppen az ellenkezője – a PISA eredménye egyike a legjobbaknak, de mivel arányaiban sokat költ az oktatásra, a hatékonysági indexen rosszul teljesít.”
A hatékonysági indexet létrehozók ez alapján öt országcsoportot különböztetnek meg az eredményesség és hatékonyság dimenzióiban elért teljesítményük alapján:
- Elit teljesítők (Finnország, Japán és Korea): egyaránt magas szinten eredményesek és hatékonyak.
- Eredményesek és hatékonyak (Ausztrália, Cseh Köztársaság, Új-Zéland, Szlovénia): viszonylag mindkét dimenzióban jól teljesítenek.
- Eredményesebbek, mint amilyen hatékonyak (Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Írország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svájc) : ezeknek az országoknak az oktatás minősége a prioritás, ezért hajlamosak az átlagosnál többet költeni rá.
- Hatékonyabbak, mint amilyen eredményesek (Franciaország, Magyarország, Izland, Izrael, Norvégia, Svédország, Egyesült Királyság, USA): ezek az országok nagyobb súlyt fektetnek a hatékonyságra (Lannert szerint: nálunk az olcsóságra), mint a minőségre, ezért hajlamosak alulfinanszírozni az oktatásukat.
- Se nem hatékonyak, se nem eredményesek (Brazília, Chile, Görögország, Indonézia, Törökország): ezek az országok nem költik el hatékonyan az erőforrásaikat.