Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Magazin Violettáról, izgalmas krimijelenet diákfőszereplőkkel, interjú a popsztárral. Fél évre előre beteltek az időpontok a Bűvösvölgy névre hallgató médiaoktató-központban, ahol játékos, gyakorlatias, interaktív feladatokon keresztül tanítják meg a diákoknak, hogyan értelmezzék, használják a médiát, és hogy készítsenek újságot, tévéműsort.
Médiaértés-oktató központ. Ez a hivatalos funkciója a hangzatos nevű Bűvösvölgynek – ami egyébként az NMHH szavazásán a Médiamegálló és a Médiavilla névötleteket előzte meg 2012-ben. Az oktatóközpont célja, hogy tudatos médiafogyasztásra nevelje a gyerekeket, és ezt a száraz iskolai magoltatás helyett játékos, aktív foglalkozások keretében teszi.
Bár a Nemzeti alaptanterv nevelési céljai közt megtaláljuk a médiatudatosságra nevelést, a gyakorlatban nem mindig sikerül átadni a gyerekeknek a kellő tudást. Mert hát melyik tíz-tizenkét éves diák ne ujjongana, ha „A médiafogyasztási szokások elemzése” vagy „A mozgókép kifejezőeszközei” című fejezetnél nyithatja ki a tankönyvet? Nem is beszélve azokról a tanárokról, akik a médiaismeret órát elintézik annyival, hogy betesznek egy filmet, majd azt nagyjából megvitatják a gyerekekkel. A Bűvösvölgy ezeknek az eseteknek nyújt alternatívát.
A program csendes, de hatalmas sikernek könyvelhető el – bár az érintett gyerekeken, szülőkön és pedagógusokon kívül nem sokan hallottak a központ létezéséről, a meghirdetett foglalkozások időpontjai napok alatt betelnek. Így például a 2015 áprilisában megnyitott előregisztráció során egészen december 17-ig beteltek a helyek, és a 2016-os időpontokra is már most októberben jelentkezniük kell a szemfüles iskoláknak.
| Mit mond a Nemzeti alaptanterv a médiatudatosságról? |
„Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.” |
Az elsődleges célközönséget a 3-10. évfolyamos tanulók jelentik, külön kérésre azonban ettől eltérő csoportokat is fogadnak. Az iskolák a jelentkezés után megkapják az adott korosztálynak szánt felkészítő csomagot (kétéves bontásokban, tehát 3-4., 5-6., stb.), amit a bűvösvölgyi látogatás előtt a tanórákon kell átvenni a gyerekekkel. Az óratervekkel ellátott csomagok, ahogy a Bűvösvölgy foglalkozásai is, öt kategóriára oszlanak az internet és mobilkommunikációtól az írott sajtón át a rádió- és tévéműsorokig.
A program az iskolai csoportok számára ingyenes, sőt – TÁMOP-projekt keretében – még a buszos utaztatásra sem kell osztálypénzt fordítani, sőt bőséges ebédcsomagot is kapnak a gyerekek.
A mi látogatásunkkor egy edelényi diákcsoport szállta meg a Hűvösvölgyi úton található komplexumot. Egy nap összesen 50 gyereket tudnak fogadni a helyszínen, ők öt csoportra bontva váltják egymást a szintén öt témakör alapján felszerelt termekben, ahol képzett animátorok tartják a foglalkozásokat.
A minimál-tévéstúdióként berendezett teremben elsősorban a játékosságon volt a hangsúly: a zöldhátteres greenbox-technika mellett megismertetik a gyerekekkel a súgógép használatát és a stáblista elkészítését. A hírek meghatározott tempóban való felolvasása és az időjárás-jelentés digitális nehézségei láthatóan sok örömet okoztak a hatodikos csoportnak, de nagy tanulságokat ezen a foglalkozáson még nem lehetett levonni.
A rádióstúdióban már sokkal nagyobb kompetenciára volt szükségük a diákoknak. A mikrofonok elé kerülve először meg kellett állapodniuk, mit tartanak feldolgozásra érdemes témának, amiről műsort készítenének. Végül egy általános zombijárvány kitörésére esett a témaválasztás, amit a moderátor is hírértékű eseményként könyvelt el. Egyesek zombiszakértőként, egyesek áldozatként, mások pedig a Walking Dead című sorozat készítőiként kapcsolódtak be a műsorba, amely során az egyértelmű szórakozás mellett már valódi médiaértési tapasztalatokkal is gazdagodtak a diákok.
Sipos Edina, a Bűvösvölgy munkatársa elmondta, hogy minden csoport arról készít műsort, amiről szeretne – általában kedvenc sztárjaikkal készítenek képzeletbeli interjút, de néha-néha vannak olyanok, akik társadalmi célú műsort csinálnak – arra nagyon figyelnek, hogy a sértő, illetve a politikai témákat mellőzzék.
Ezt követően a legösszetettebb témával foglalkozó terembe pillanthattunk be, ahol a mobil- és internethasználat volt a középpontban. Ebben a kategóriában elég nagy a különbség a különböző korcsoportoknak tartott foglalkozások közt – míg a harmadikosoknak-negyedikeseknek egy animációs sorozat keretében mesélnek arról, hogy nem kell mindent elhinni, amit az interneten látnak, addig a nagyobbaknak sokkal interaktívabb feladatokat adnak.
A kreatív mobil- és internethasználatot egy akciódús szerepjátékkal sajátíthatják el a gyerekek – egy múzeumi rabló véletlenül hátrahagyott telefonját kapják meg a két-kétfős csapatok, akiknek az abban található fotók és üzenetek alapján, valamint az egyes információk internetes keresésével kell megválaszolniuk egy kérdéssort, majd azt összevetve megoldani a rejtélyes bűntényt. A biztonságról és a személyes adatvédelemről pedig egy tabletes kvíz segítségével tanulhatnak – olyan, különböző nehézségű kérdésekkel, mint:
- Milyen jelszót érdemes beállítani? (kisbetűk, nagybetűk és számok kombinációja)
- Milyen betűk vannak egy biztonságos weblap címe előtt? (https)
Az írott sajtó-oktatás egy kellőképpen lebutított szoftveren keresztül folyik, amely segítségével 3-4 fős kiscsoportok készíthetnek egy rövid (cím- és hátlappal együtt négyoldalas) színes, képes újságot, az általuk választott témában. A kihelyezett kész példányok alapján a legnépszerűbb címek – ezek az első lépésben kiválasztandó sablonokkal járnak – a Botrány, a Stílus és a Sport.
Amikor mi bent jártunk, az egyetlen fiúcsoport a Counter-Strike: Global Offensive című videojátéknak szentelt egy lapot, a két lánycsoport pedig az otakukról (a japán popkultúra rajongóiról), valamint Violettáról értekezett az újságukban.
Az utolsó teremben szintén greenbox előtt kellett bizonyítaniuk a gyerekeknek, méghozzá egy kisfilm keretében. A filmes kellékként átalakított kis Polskinak és a köntöstől a Drakula-jelmezen át a Columbo-ballonkabátig mindenféle kosztümöt rejtő ruhatárnak köszönhetően annak ellenére alakíthatták a filmjük történetét a diákok, hogy három, előre meghatározott sablonvideó közül kellett választaniuk, hogy mit vetítsenek a háttérben.
Miután minden foglalkozás véget ért, egy fotó erejéig összeáll az ötvenfős csapat, és nekiállnak megnézni egymás filmjeit. Persze itt még nincs vége a foglalkozásnak, hiszen ahogy volt előkészítő csomag, úgy van egy utólagos értékelési fázis is, ami bebiztosíthatja azt, hogy a helyszínen szerzett gyakorlati tudás elméletben is rögzüljön, így még jobban célba érjen a médiaértési oktatás. A program méltán népszerű az iskolák körében – a 2016. január-március közti foglalkozásokra október 19-től lehet jelentkezni, és érdemes sietni.
A helyszínen látott, valamint a szülőktől hallott reakciók alapján a Bűvösvölgyet megjárt diákok egy olyan egész napos oktatási programon vannak túl, amit nemhogy nem teherként fogtak fel, hanem egyenesen élveztek.
