A maga nemében legnagyobb léptékű, nők körében végzett vizsgálatot az Aucklandi Egyetem Liggins Intézete végezte svéd tudósok közreműködésével. A kutatók először fivéreket, majd gyermekeket tanulmányoztak, ezután vizsgálták meg 13 406 svéd női testvérpár adatait.

"Mind a három tanulmány azt mutatta, hogy az előbb születetteknél nagyobb a túlsúly és az elhízás veszélye" - összegezte Wayne Cutfield, a kutatás vezetője. A korábbi két vizsgálat is azt találta, hogy az elsőszülötteknél általában gyakoribb volt az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú diabétesz egyik kockázati tényezője, az elsőszülött gyermekeknek általában magasabb volt a vérnyomása.

Cutfield szerint az elsőszülötteknek nem szabad úgy értelmezniük az eredményeket, mintha azok megjósolnák, hogy elhíznak vagy cukorbetegek lesznek. "Az egészségi kockázat ismerete arra ösztönzi az elsőszülötteket, hogy helyes étrendi döntéseket hozzanak és mozogjanak" - vélte a tudós.

Ugyan a tudomány még nem derített fényt arra, mi okozza az első és a később születettek egészségi kockázatainak különbségét, ám Cutfield szerint ez a méhlepény vérellátásában kereshető.

"Az első terhesség alatt a méhlepényhez vezető erek szűkebbek, így a táplálék is kevesebb lehet. Ez úgy alakítja a szervezet zsír- és cukorszabályozását, hogy később az elsőszülöttek hajlamosabbak lehetnek több zsír raktározására és a kevésbé hatékony inzulinműködésre" - magyarázta a kutatás vezetője.