"Olyan, mintha minden nap kátyúba hajtanánk az autónkkal" - a brit London Sleep Centre alvásklinika orvosa ehhez hasonlítja az alvásmegvonás hatásait az emberi szervezetre: "Az autónk egyre jobban rongálódik, ahogy a testünk is egyre inkább sérül, ha megvonjuk az alvást". Egy háromgyermekes, 46 éves nő most részt vett egy kísérletben, mely során 25 százalékkal csökkentették alvásidejét öt napon át. A brit nő gyerekei már 7, 9 évesek így manapság már nyolc órát tud aludni a hétköznapokban, és hétvégén is ki tudja pihenni magát. Kiváncsi volt, hogy mi történik, ha két órával kevesebbet enged meg magának: este 11-kor feküdt ágyba, és reggel 5-re húzta fel az órát - írja a Daily Mailen. 

AFP / Charly Triballeau

 Először a figyelemzavaron, az állandóan jelentkező éhségen és az ügyetlenségén vette észre a különbséget, majd két nap után már arcbőrén is jelentkeztek az alváshiány mellékhatásai: a szemei körüli ráncok elmélyültek, tekintete megviselt lett, a bőre drasztikusan vesztett ruganyosságából, ahogy az a mellékelt egy előtte-utána fotón is látszik. Megdöbbentette, hogy ezek a hatások már pár nap után jelentkeztek. Az orvosok szerint pedig hosszú távon épp a bőr az, amit a legjobban megvisel az alváshiány, a bőrgyógyászok szerint azért, mert ilyenkor a test kortizol hormont bocsát ki, ami viszont felzabálja a kollagént és az elasztint a stresszcsökkentő funkciója mellett. Ez mutatkozik meg az arcon, és eredményez mélyülő ráncokat, puffadt, vagy karikás szemeket és egészségtelen arcszínt.

Azonban a figyelemhiányt is megvizsgálták, kiderült, hogy a csökkenő mentális és fizikai kapacitás és az alváshiány között szoros kapcsolat van: akár 60 százalékkal csökkenhet a problémamegoldó-képesség, és 40 százalékkal a memória-kapacitás, ha nem alszunk eleget.

Az amerikai Nemzeti Alvás Hivatal nemrégiben korrigálta a szükséges alvásmennyiség határértékeit korosztályokra lebontva, ezek alapján a felnőtteknek  minimum 7-9 óra alvásra lenne szükségük, hogy egészségesek maradjanak. A harvardi professzor, Charles Czeisler által vezetett csapat a legújabb tanulmányokra alapozva kiegészítette a korcsoportokat fiatal felnőttekkel és idősekkel, továbbá több korosztályban is változtatott a határértékeken:

Újszülöttek (0-3 hónapig): 14-17 óra (előtte 12-18 óra)

Csecsemők (4-11 hónapig): 12-15 óra (előtte 14-15 óra)

Kisgyermek (1-2 éves): 11-14 óra (előtte 12-14 óra)

Óvodáskorúak (3-6 éves): 10-13 óra (előtte 11-13 óra)

Iskoláskorúak (6-13 éves): 9-11 óra (előtte 10-11 óra)

Tinédzserek (14-17): 8-10 óra (előtte 8,5-9,5 óra)

Fiatal felnőttek (18-24): 7-9 óra (új korcsoport)

Felnőttek (26-64): 7-9 óra (ugyanannyi, mint előtte)