Az egy utazóra jutó napi kiadás tavaly a 2012. évihez képest 16 százalékkal, 4315 forintra nőtt; a többnapos belföldi turisztikai utakra 2013-ban a magyar lakosság 258 milliárd forintot fordított, ez folyó áron hasonló, mint az egy évvel korábbi érték – írja a KSH a Jelentés a turizmus 2013. évi teljesítményéről című kiadványában.

Tavaly tovább csökkent a többnapos belföldi utazások száma és időtartama – a 14 millió utazás során mintegy 60 millió napot töltöttek el a turisták, ami 16, illetve 14 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés főleg a rövidebb hétvégi jellegű utaknál jelentkezett. Az utazók a teljes fogyasztás legnagyobb részét, mintegy 38 százalékát szálláshely-szolgáltatásokra, 23 százalékát vendéglátásra és élelmiszerek vásárlására, 21 százalékát pedig közlekedésre, üzemanyag-vásárlásra fordították.

A jelentés szerint a legtöbbet, napi 8778 forintot, egy főre számítva az egészségmegőrzési (wellness) célú utazások esetében költötték, a pihenési célú utazásoknál a napi átlagkiadás 5929 forint volt.

A teljes magyar lakosság mintegy harmada utazott belföldön 2013-ban; minden negyedik ember rövidebb időre, 1-3 napra jutott el kikapcsolódni, csaknem ötödük pedig ennél hosszabb időtartamra. A fővárosban élőknek majdnem a fele, 43 százaléka utazott legalább egy alkalommal belföldre a tavalyi év során, az Alföldön lakók részvétele ennél jelentősen alacsonyabb, 27-28 százalékos volt. A legtöbben, az utazók 74 százaléka személygépkocsit használt belföldi utazásához tavaly, míg autóbuszt 13, vonatot 12 százalékuk vett igénybe – ismerteti a KSH jelentése.

A magyar lakosság külföldi utazásainak száma tavaly enyhén, 0,9 százalékkal csökkent 2012-höz képest. Jelentősen, 18 százalékkal esett a tanulási célú külföldi utak száma, de csökkent az üzleti turizmus és a vásárlási motivációval külföldre utazó magyarok száma is. Ugyanakkor a 2012-ben mértnél 6,9 százalékkal többen utaztak külföldre tavaly szabadidő eltöltése céljából, és 3,5 százalékkal többen munkavégzés miatt – írja a KSH.

A turisztikai – szabadidős vagy üzleti – motivációval több napra külföldre indulók túlnyomó többsége, 80 százaléka az Európai Unió valamelyik országát választotta céljául: a szomszédos országok mellett nagy számban keresték fel Németországot, Csehországot, Olaszországot és Franciaországot. Minden harmadik utazás német nyelvterületre (Németországba, Ausztriába vagy Svájcba) irányult. Az Egyesült Államok volt az egyetlen Európán kívüli ország az első 15 legkedveltebb célország között. Az előző évhez képest jelentősen csökkent a Horvátországba és Romániába tett utak száma, míg Németországot, Ausztriát, Szlovákiát és Csehországot többen választották úti célul – olvasható a KSH jelentésében.

A külföldön eltöltött idő 2013-ban 44,6 millió napot tett ki, ami 1,6 százalékos növekedés 2012-höz képest. Míg 2012-ben egy többnapos utazás átlagos hossza 6,7 nap volt, addig 2013-ban már 6,9 napra emelkedett.

A KSH összefoglalója szerint tavaly a magyar lakosság összesen 506 milliárd forintot (1704 millió eurót) költött el külföldön, 2 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. Az összeg háromnegyedét (387 milliárd forintot) turisztikai célú utazásokon költötték. Fejenként és naponta átlagosan 11 341 forintot költöttek a külföldi utazás során, ami 3,6 százalékkal kevesebb, mint 2012-ben – írja a KSH.

A statisztikai hivatal adatai szerint a magyar lakosság kétharmada kimaradt a turizmus nyújtotta kikapcsolódási lehetőségekből. Ennek legfőbb indoka az anyagi lehetőségek hiánya volt.