Létezik nő és férfi között barátság, ez biztos. A hvg.hu olvasói is tapasztalják, akik közül sokan minden hátsó szándék nélkül élvezik egymás társaságát. A kérdőívből az is kiderült, hogy a férfiak hisznek kevésbé a plátói viszonyban, pszichológusok pedig rámutatnak, szociális és kulturális okok is akadályozzák, hogy egymásra találjon nő és férfi, anélkül, hogy közbeszóljon a szex és a szerelem.
Létezik-e igaz barátság férfi és nő közt és ha igen, miért nem? A napokban tettük fel a kérdést olvasóinknak, hogy lehetséges-e az örök és igaz barátság férfi és nő között, és a 7550 válaszadó – nők-férfiak aránya 51-49 százalék – közül egyikük e Karinthy-idézettel summázta a felvetést. De attól függetlenül, hogy az 1938-ban elhunyt író frappánsan összefoglalja vitát, még nem kell azt gondolni, hogy nem létezik ez a fajta barátság. Erre a válaszolóink is bizonyítékkal szolgáltak. 50 százalékuk, 3772 fő ugyanis kijelentette, hogy igenis van, és ők is tapasztalják. Csak 5 százalék utasította el a különböző neműek közötti plátói viszony lehetőségét, 410-en jelölték be azt a választ, hogy „El sem tudom képzelni”, közülük kevesebben voltak a nők, közülük csupán 104 zárta ki.
Az ötvenszázalékos igenlés meggyőző, de fontos megemlíteni azt a 20 százalékot is, aki azt jelölte be, hogy „Nem, bár megpróbáltam”, továbbá azt a 15 százalékot, akik szerint csak akkor lehetséges, ha az a barát nem érdeklődik a másik nem iránt, tehát homoszexuális.
Azt is megkérdeztük, hogy mitől jó egy férfi-nő barátság. A legtöbben – 44% – azt jelölték be, hogy segíteni tudnak egymásnak magánéleti tanácsokkal, el tudják magyarázni az ellenkező nem szempontjait, de 29 százalékkal második helyre került az az indok is, hogy "mindegy, hogy férfi vagy nő, olyan ember, akivel egymásra találtak, és lelki társak". A férfiak közül jóval többen – az 1152-ból 823-an – jelölték be azt a választ, hogy azért jó, mert van benne szexuális bizsergés. A nők közül ez csupán 8 százaléknak jutott eszébe előnyként, míg a férfiak 22 százaléka élvezi a női barátban, hogy szexszel is kecsegtet.
Ám nyitva hagytuk a kérdést, és kértük, hogy a válaszadók saját tapasztalataikat is írják le arról, hogy mi az előnye a nő-férfi barátságnak, így egyéb szempontokra is rávilágítottak azok, akiknek van barátjuk az ellenkező nemből:
…mert a férfi barátok megbízhatóbbak, mint a női barátok. Nem hisztiznek, nem kavarnak, nem beszélnek ki a hátunk mögött, ha valami probléma van, azt a szemünkbe mondják, nem mástól halljuk vissza.
…mert nagyon szuper, hogy nem vagyunk egyformák, a pasik csomó mindenben jobb fejek, más a szempontrendszerük, másképp kezelnek szituációkat.
...mert alapvetően sok mindenben mások, és emiatt érdekes marad a barátság hosszú távon is. És nem fogja lenyúlni a pasimat.
Nálunk semmilyen férfikép nem volt a családban (sem az iskolában, tehát semmilyen mindennapi szituációban), jó lett volna a férfiakat barátság útján is megismerni, és nem rögösen kitaposni a kapcsolatok árán, hogyan is működnek a férfiak. Sajnos ők ezt nem így gondolták, és mindig többet akartak.
Vannak közös emlékek. Elveszti jelentőségét a nemi jelleg. Van, évek óta, számíthatsz rá, és ha valamiért nem lenne, hiányozna! Barát, és ennyi.
Viccesebb és egyszerre komolyabb is a barátság férfiakkal, a férfiak lényeglátóbbak, nem futnak a súlytalan dolgokon is 600 kört.
Laktam férfiakkal: max. 8 perc és újra szabad a fürdőszoba, van valaki, aki felfúrja a polcot és kinyissa a befőttet, és ha együtt megyünk bulizni, jó „kamupasinak”, ha nem akarok ismerkedni.
Az embernek, mindegy, férfi, vagy nő, az életben nem sok igazi barátja van, a többi csak van.
És hogy mi az akadálya, hogy örökké tartó barátság maradjon a kapcsolat? A legsúlyosabb okként azt jelölték meg az olvasóink, hogy az egyikük mindig többet akar. 49 százalék szerint értékelte a leginkább jellemző baráti válóokként ezt. De a féltékenykedő partner is nyom a latban, viszont ez eltérő érdeklődési kör egyáltalán nem zavaró, sőt a legkevesebben gondolják, hogy nem tud egymással őszintén és nyíltan beszélgetni két különböző nemű ember.
A pszichológusok mélyebben is vizsgálták a nő-férfi baráti felállást, és történelmi, szociális és kulturális okokra vezetik vissza azt, hogy sokan kétkednek a szerelem- és szexmentes kapcsolatban az emberek. Amíg a nők nem dolgoztak, és nem létezett a koedukáció, a férfiak csupán udvarlás, majd házasodás céljából találkoztak a nőkkel. Mára ez megváltozott, és iskoláskortól kezdve össze vagyunk zárva egymással, legalábbis Európában és Amerikában.
"Az emberek nem tudják, hogy milyen érzéseket táplálhatnak a másik nemű egyén iránt, amíg kulturálisan nem fogalmazzák meg, hogy érezhetnek" – magyarázza egy amerikai egyetem pszichológusa, Don O'Meara. "Tudjuk, hogy szeretünk valakit, és élvezzük a másik társaságát, de mégsem eléggé ahhoz, hogy randevúzzunk vele, vagy összeházasodjunk. Akkor ez mit jelent?". A társadalmi prekoncepciók pedig nem segítenek az eligazodásban: egy nő-férfi barátság esetében a környezetben lévők is feszegetik, hogy nincs-e több a haverság mögött. Főleg az idősebb generáció nem tudja elfogadni, hogy a két fél nem akar egymástól többet.
A média, és a popkultúránk is ezt szajkózza: a Jóbarátokban Chandler és Mónika, az Így jártam Anyátokkal szereplői közül pedig az ötfős baráti társaságból mindegyik átlépi a barátság határait. Robin Barney felesége lesz, és hiába próbál meg Ted csupán barátja lenni szerelmének, Robinnak, a végére mégis egymásra találnak. Hollywood sem nagyon kínál más alternatívát, a női és férfi szereplőnek kötelezően egymásba kell habarodniuk a mozivásznon, különben hiányérzete van a nézőnek.
A valóság mégis mást mutat. A kutatások szerint a középiskolás évek végétől az egyetemi tanulmányokig a legesélyesebb, hogy létrejöjjenek baráti kapcsolatok nő és férfi között, előtte a lányok és fiúk egyszerűen nem is érdeklődnek egymás iránt, utána pedig a párkeresés, később pedig a házasság lehet az akadálya: "Még a legerősebb házasságban sem nézi jól szemmel a házastárs, ha egy új, ellentétes nemű barátság szövődik, főleg, ha az a valaki nagyon vonzó" – állítja Michael Monsour, a coloradói egyetem kommunikációs professzora.
A mi válaszadóink a 21-29-es korsávba tették, amikor leginkább ki tud alakulni a barátság (25%), a legkisebb esélyét pedig 10-14 éves kor között látják erre (7%). Hogy aztán mégis máshogy lesz, abban inkább a férfi a "hibás". 13 százalék mondja azt, hogy az erősebb nemű megkívánja a nőt, míg csak 3 százalék mondja, hogy a nő szeret bele a férfiba. De a legtöbb válaszadó – 83 százalék – szerint nem lehet előre tudni, hogy melyik fél gondolhatja meg magát.