Nemrég egy kansasi egyetemen a megcsalás természetét kutatták, például azt, hogy milyen érzéseket vált ki a másik hűtlensége. Arra is kíváncsiak voltak, hogy mi okoz nagyobb stresszt: ha elképzeli a megkérdezett, hogy partnere szenvedélyesen szexel valaki mással, vagy ha a partnere mély érzelmi kötődést táplál más iránt. A férfiak azt válaszolták, hogy a szexuális jellegű szcenárió sokkal bántóbb, mint az érzelmi, a nők viszont pont fordítva gondolják. A kutatás megállapította, hogy a  hűtlenség tehát genderspecifikus.

E vizsgálat nyomán a hvg.hu nem reprezentatív felmérésében mi is arra kerestünk választ, hogy mi zavarja a hűtlenségben jobban a magyar nőket és mi a férfiakat, a testi vagy az érzelmi megcsalás. A tesztünket kitöltő nők 80 százaléka azt mondta, az érzelmi megcsalás bántaná inkább, a maradék 20 százalék állította, hogy a félreszexelés mélyebben érintené. A férfiak közül 53 százalék mondta, hogy a szexuális megcsalás bántaná, 47 százalék viszont az érzelmi megcsalást venné inkább zokon. Azaz a mi felmérésünk eredménye is egyezik a kansasi kutatás eredményével, de sokkal enyhébb a nemek közötti véleménykülönbség a témában, mint azt gondoltuk.

A magyar férfiak egyre érzelmesebbek

„Egyre nagyobb az érzelmi elvárás a férfiakkal szemben. 25 éve praktizálok, akár még tíz évvel ezelőtt is sokkal kevésbé érdekelte volna a férfiakat az érzelmi megcsalás” – elemezte a hvg.hu kérésére L. Stipkovits Erika szakpszichológus a kérdőív eredményeit. „Most már mindenki társat keres, ezért jöhetett ki jóval nagyobb arány a férfiaknál az érzelmi megcsalásra”. Az, hogy ez korábban sokkal kevésbé számított egy férfinál, genetikailag is kódolt. A férfit a cselekvés érdekli, a nőt a kapcsolódás, gondoskodás. A férfi először szexuálisan, fizikálisan vonzódik, a nő viszont érzelmi vonzódás után kívánja a szexet a férfival. A férfinak a látvány, a nőnek a simogatás fontosabb.

Ebből ered a megcsalással kapcsolatos ellentét is, hogy a nőknek sokkal bántóbb, ha a férfi félrelépése mögött érzelmek is dolgoznak, nem csupán a testiség. Ugyanezért a férfi felszarvazását sokáig egyenlővé tették azzal, ha a nő más férfival bújt az ágyba, de ha mással esett szerelembe, arra legyintettek. „A férfinál az észlelés dominál, ha jó nőt lát, hosszú combot, nagy melleket, abba szerelmes tud lenni, a nők idegrendszere viszont máshogy működik: a két agyféltekéjük jobban össze van hangolva, így minden kapcsolatukat érzelmileg élnek meg. Hormonális szinten is vannak különbségek, a férfiak magasabb tesztoszteronszintje a 'menni előre, újat létrehozni' parancsát működteti, a nők magasabb oxitocinszintje a ragaszkodást, a kötődést, az ölelés utáni vágyat növeli.

Fazekas István

Ma azonban mindkét nem meghaladta az elsődleges nemi szerepeket – a férfiak a túlzott önállóságot, a nők a túlzott kötődést –, így a férfiak kezdik megtanulni a kötődést, a nők az önállóságot, még ha vannak is bizonytalanságok e téren” – mondja a pszichológus, aki azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy nem teljesen pontos az elhatárolás. „A valódi szexhez ugyanis hozzátartozik az intimitás, a gyöngédség, az két érző ember mély összekapcsolódása, feloldódása az érzéki testiségben”. Így L. Stipkovits Erika testi és az érzelmi félrelépés között akkor tenne különbséget, ha a testiség az egyszerű, érzelemmentes közösülést jelenti, „ahogy régen a férfiak a kuplerájba vitték a fölösleget – mint mondták".

De a régi szokások rányomhatják a bélyeget a mai kapcsolatokra és félrelépésekre is, hisz az otthon látott mintát követik a férfiak és a nők is. Ha a szülők között mély érzelmi kötődés volt, akkor bizonyára egy férfinak ez ugyanolyan fontos lesz saját kapcsolatában is. Ami viszont a megcsalás után igazán lényeges, hogy túl tudja-e élni a párkapcsolat ezt a krízist, akár érzelmi, akár testi félrelépésről van szó, hisz mindkettő bizalomvesztést, a másikban önértékelési zavart okoz.

Veszélytelen viszonyok

Jozefina francia császárné, Napóleon Bonaparte első feleségének levelezéséből betekintést nyerünk abba, hogy milyen volt a hűtlenség a 18. században. Joséphine de Beauharnais híres volt férfiügyeiről, Napóleonnál 6 évvel idősebb és már özvegy volt, amikor feleségül vette a szerelmes Bonaparte, sőt 1804-ben császárnővé is koronáztatta a nőt. A levelekből kiderült, hogy bár az első időkben szenvedélyesen imádta Napóleon, míg ő szabados életet élt, 1797-ben például külön indultuak vissza Párizsba Itáliából, Jozefina pedig egy fiatal hadnaggyal Hypolite Charles-lal szórakoztatta magát. A férje megtudta az affért és állítólag elhidegült tőle, 1799-ben az előző házasságából született fiának így ír: "Semmi mást nem kívánnék már, ha Bonapartét úgy találnám újra, mint mielőtt elment". De nem így lett, hanem fordult a kocka 1800-ban már Napóleonnak volt szeretője. "Mindennap van valami új Bonaparte körül", írja Madame Krénynek, "ez nem állapot. Megtudtam, hogy a Grassini már tíz napja Párizsban van". Arra kérte a barátnőjét, hogy nyomozzon az olasz operaénekesnő Giuseppina Grassini után, aki követte Párizsba Napóleont és valóban a szeretője lett. Két évvel később viszont arról árulkodnak a sorai, hogy minden a legnagyobb rendben közöttük: "a kedves férjem olyan odaadó és szerelmes, mint még soha" – írja 1802-ben La Rochefoucauld grófnőjének. 1807-ben viszont már válást rebesgettek, de korántsem a félrelépések vezettek az 1810-es, első Code Civil alapján történt különváláshoz. Jozefina nem tudott több utódot világra hozni, és hiába volt már egy  lánya és egy fia az előző házasságából, Napóleonnak létszükséglet volt, hogy szülessen egy saját fia, aki követheti a trónon. Jozefina bár igen rosszul viselte a válást, meg is értette férje döntését, és a haláláig támaszként állt Napóleon mögött, ahogy a császár is gondoskodott az exnejéről.

Halálközeli állapotban

De ennél tovább mentek a megcsalás-kutatók, és azt is megállapították 2012-ben, hogy veszélyhelyzetben sokkal hűtlenebbek a férfiak. Így a gazdasági válsággal is indokolni lehet, ha nő a félrelépések gyakorisága, ez a bizonytalan helyzet ugyanis olyan halálközeli állapotot generálhat a férfiakban, mely arra sarkallja őket, hogy a fennmaradó időben még gyorsan hátrahagyjanak néhány porontyot, akik továbbvihetik génjeiket.

Ez pedig sokkal egyszerűbb, ha minél több szexuális partnerrel próbálkoznak. A Journal of Experimental Social Psychology által nyilvánosságra hozott kutatás során férfiak két csoportját vizsgálták. Az egyik csoport tagjainak abba kellett belegondolniuk, hogy nemsokára meghalnak, a másikban pedig – csupán – a fogfájás fájdalmaiba kellett beleélniük magukat. Közben képeket mutattak nekik, köztük szexuális ábrázolásokat is. Azoknak, akik a halálra gondoltak, a szexképek láttán sokkal inkább elkezdett dobogni a szívük, mint a fogfájósoknak, a szignifikáns különbséget pedig továbbgondolták, és arra jutottak, hogy a fenyegető szituáció több szexre, és így nagy eséllyel hűtlenségre motivál. Ezzel magyarázható a tudósok szerint az is, hogy a gazdaságilag lemaradott, szegény országokban dívik még leginkább a poligámia.

Vészhelyzetre poligámia

KOBAL / THE PICTURE DESK

Az otthon melege vs. forró viszonyok

A nőknek viszont másért kell aggódniuk, és ezért könnyebben is megbocsátanak egy kis alkalmi szexet: a közös egyedek felnevelése sokkal előrébb áll a prioritási listájukon, mint egy kis entyem-pentyem, amit a családfő követ el. De mi történik, ha már érzelmileg is elkezd kötődni egy másik nőhöz? Az otthon biztonsága megremeg. „A nők inkább számításba veszik a gyerekeket, a gazdasági helyzetet és a túlélést (ha megtudják, hogy félrelépett a partnerük). A férfiak csak felháborodnak, hogy megtörtént. Ők nem gondolnak rögtön a gyerekeikre” – mondja Pepper Schwartz, a seattle-i Washington egyetem szociológia professzora.

Ezek szerint mindkét fél "számító", csak épp a maga módján, a saját biológiai szükségletei szerint.