A nyári időszámítás bevezetését az amerikai Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben, de csak 1916-ban vezették be először Amerikában: a helyi időt egy órával előre állították az adott időzóna idejéhez képest. A nyári időszámítás elnevezés onnan ered, hogy ez az időszak, legalábbis az északi féltekén, nagyrészt a nyárra esik. A nyári időszámítás rendszere Magyarországon is működött 1916-tól 1957-ig, hosszabb-rövidebb kihagyásokkal.

Az 1973-as kőolajválság után a nyugati világ országai újra elővették az óraállítás ötletét, hogy a vállalatok és a háztartások számára egy óra világosságot nyerjenek, s ezzel energiát takarítsanak meg. A nyári időszámítást elsőként Franciaországban vezették be 1976-ban, majd a példát számos európai ország követte.

Az óraátállítási módszer azon alapul, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőség - idén március 20. és szeptember 22. - között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Amennyiben a nap által sugárzott "ingyenes" fény nagyjából egybe esik a lakosság ébrenlétével, kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége.

Magyarországon a nyári időszámítást 1980. április 6-án, villamosenergia-megtakarítási célból vezették be újra, s az órákat szeptember végén igazították vissza. 1996-ban egy kormányrendelet az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez igazította a magyar gyakorlatot, így a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján, közép-európai idő szerint 2.00 órakor kezdődik és október utolsó vasárnapján 3.00 órakor végződik. (A módosításra a nemzetközi utazási menetrendek harmonizációja miatt is szükség volt.)

A nyári-téli időszámítás és az energiatakarékosság közötti összefüggést az utóbbi időben egyre többen vitatják. Arra hivatkoznak, hogy napjainkban sokkal rugalmasabb a közvilágítás rendszere, megváltoztak a fogyasztási szokások, az emberek többet néznek tévét és elterjedtek a légkondicionáló berendezések is, - mindez megváltoztatja a korábban még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyeinek s hátrányainak egyenlegét. Ellenérvként hozzák fel azt is, hogy az átállás hatással van az emberek bioritmusára, közérzetére, a statisztikák szerint az óraátállítást követő napokban nő a közlekedési balesetek száma.

A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. 2013-as jelentése szerint az óraátállítással megközelítőleg az ország egy napi fogyasztásának megfelelő villamos energia spórolható meg, s emellett a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát fogyasztunk.

A vasárnap életbe lépő téli időszámítás Európában 2014. március 30-ig tart. Az Egyesült Államokban és Kanadában egy héttel később, november 3-án állítják át az órákat, s ott a nyári időszámítás 2014. március 9-én kezdődik.