Autista jegyeket fedeztek fel hiperaktív gyerekekben amerikai kutatók
A figyelemhiányos, hiperaktív zavarral (ADHD) diagnosztizált gyerekek 18 százalékánál figyelhetők meg autisztikus viselkedésminták. A mindkét tünetcsoporttal diagnosztizált gyerekeknél nagyobb valószínűséggel fordultak elő egyéb pszichiátriai kórképek is, például rombolási hajlam, hangulati zavarok, szorongás és nyelvi nehézségek.
A hiperaktív gyerekek majdnem ötödénél tapasztalhatók autizmusra jellemző vonások, ami hátrányosan érinti a mindennapi életüket - mutatta ki egy amerikai kutatás.
A figyelemhiányos, hiperaktív zavarral (ADHD) diagnosztizált gyerekek 18 százalékánál figyelhetők meg autisztikus viselkedésminták, míg a nem ADHD-s gyerekeknek csak egy százaléka mutat ilyen vonásokat.
Az ADHD-s és autisztikus jellemzőket mutató gyerekek nagyobb eséllyel keverednek verekedésbe, gyakrabban utasítják el őket a kortárs csoportok, gondjaik vannak az iskolában és testvéreikkel, mint azok az ADHD-sok, akiknél nem tapasztalhatók autisztikus jegyek - írták a kutatók a Pediatrics című szaklapban hétfőn megjelent tanulmányukban.
A mindkét tünetcsoporttal diagnosztizált gyerekeknél nagyobb valószínűséggel fordultak elő egyéb pszichiátriai kórképek is, például rombolási hajlam, hangulati zavarok, szorongás és nyelvi nehézségek.
A kutatás során 240 ADHD-s, a kontrolcsoportban 227 egészséges, ADHD-tünetektől mentes gyereket vizsgáltak meg. Többségük 8-14 éves volt, és viselkedésükről szüleiket kérdezték ki. A kutatók felmérték, mutattak-e a gyerekek autistáknál tapasztalt tüneteket, például a visszahúzódást vagy a társas érintkezés nehézségeit, bár a tünetek egyik résztvevőnél sem voltak olyan gyakoriak, hogy autizmust állapítottak volna meg náluk.
Korábbi tanulmányok szerint bizonyos génváltozások mind az ADHD-s, mind az autista gyerekeknél kimutathatók, ami a bostoni Massachusetts Általános Kórház ADHD-kutatói szerint arra utal, hogy a két betegségnek közös eredete lehet.
Az ADHD-s, autista vonásokat mutató gyerekek azonosítása a kutatók szerint abban segít, hogy számukra speciális kezelést dolgozzanak ki, például gyógyításuk során erősebben koncentráljanak a társas képességekre.
Miután a vizsgálatban többnyire fehér gyerekek vettek részt, lehetséges, hogy más etnikai csoportokra nem alkalmazhatók az eredmények - figyelmeztetnek a kutatók.