A Közel-Keleten fertőző MERS-koronavírust találták meg egy rovarevő denevér ürülékében - jelentették be szerdán amerikai és szaúd-arábiai tudósok.

A felfedezés valószínűsíti, melyik állattól indulhatott a fertőzés, ám emberre vélhetően közvetítő állat útján terjedt át - olvasható az Emerging Infectious Diseases című szaklapban megjelent tanulmányban.

 A Columbia Egyetem, az EcoHealth Szövetség és a szaúd-arábiai egészségügyi minisztérium kutatói hét denevérfajtól több mint ezer mintát gyűjtöttek azokról a területekről, ahol 2012 októbere és 2013 áprilisa között MERS-fertőzést azonosítottak.

Egy egyiptomi sírlakó denevér (Taphozous perforatus) ürülékéből vett mintában, amelyet az első ismert MERS-fertőzött beteg lakóhelyétől pár kilométerre gyűjtöttek, ugyanolyan DNS-szekvenciát találtak, mint az áldozat testében - írták a kutatók.

"Sok kutató jelentette, hogy a MERS-hez hasonló vírusra bukkant, azonban egyik sem volt a MERS-szel genetikailag azonos. Ennél a denevérmintánál ugyanolyan a vírus DNS-e, mint amilyent az első emberi esetnél azonosítottak - közölte W. Ian Lipkin, a Columbia Egyetem Fertőző Betegségek Központjának igazgatója, a tanulmány társszerzője.

A MERS-t - közel-keleti légúti megbetegedés (Middle-East Respiratory Syndrome, MERS) - 2012 szeptemberében fedezték fel, azóta folyamatosan terjed. Világszerte közel száz esetet jelentettek az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), közülük hetvenet Szaúd-Arábiából. Ugyan a kórokozó koronavírust azonosították, eredete eddig ismeretlen volt. A kutatók szerint a denevérek több olyan vírust hordoznak, amely emberre is veszélyes, többek közt a veszettség vagy a SARS kórokozóját is. 

Bizonyos esetekben a fertőzés közvetlenül terjed denevérről emberre a levegőben, cseppfertőzés útján, szennyezett élelmiszer fogyasztásával, vagy ritkábban denevérharapással. Máskor a denevér egy közvetítő állatot fertőz meg, a kutatók szerint a MERS-vírus esetében ez a valószínűbb.

"A MERS-fertőzött embereknél nem mutatható ki a denevérekkel való közvetlen érintkezés. Mivel a kórokozó nehezen terjed emberről emberre, úgy véljük, közvetítő állatnak lehet döntő szerepe az emberi fertőzéseknél" - mondta Ziad Memis, a kutatás vezetője, Szaúd-Arábia egészségügyi miniszterhelyettese.

A kutatók a következő napokban jelentik be tevék, juhok, kecskék és szarvasmarhák mintáin végzett MERS-vizsgálataik eredményét.

Augusztusban európai kutatók dromedárokban, azaz egypúpú tevékben találták meg a MERS ellenanyagának nyomát, ám magát a vírust nem. Ez arra utal, hogy az egypúpú tevét is megfertőzhette a MERS vagy egy ahhoz hasonló vírus.