2013. július. 31. 08:42 hvg.hu Utolsó frissítés: 2013. július. 31. 10:40 Plázs

Magyar egészségügy: 311 állami vezető soron kívül kap ellátást

A friss nyilvántartás szerint összesen 311 állami vezetőnek jár itthon különleges egészségügyi ellátás – tudta meg a 444.hu a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól. Egyebek mellett a minisztereket, államtitkárokat, a Kúria elnökét és helyettesét, a legfőbb ügyészt és helyettesét, valamint a kormánybiztosokat látják el soron kívül a Honvédkórházban vagy a SOTE-n.

A köztisztviselők juttatásait szabályozó 192/2010-es kormányrendelet írja le, hogy egyes vezetőknek különleges egészségügyi ellátás jár. A nyilvántartásban most 311 ember szerepel, többek között a házelnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a kormányhivatalok és a központi hivatalok vezetői.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak szerződésben kellett megállapodnia a Honvédkórházzal és a SOTE-val a 311 vezető egészségügyi ellátásáról. A portál megkereste mindkét intézményt, és kérték, hogy adják ki a tárcával kötött megállapodást.

A Honvédkórház határidőre válaszolt: eszerint a KIM évi 10 millió forintot fizet nekik, ezért cserében az érintett járóbetegeknek VIP rendelő jár munkanapokon, valamint szükség szerint soron kívüli vizsgálat, szakorvosi kezelések. Fekvőbetegeknek kiemelt komfortfokozatú ellátás és elhelyezés jár egyágyas, tévés, telefonos szobákban, amelyekben van WC és zuhanyozó.

A kórház és a minisztérium közötti nyolcoldalas megállapodásban külön rész foglalkozik a titoktartással. Ebben öt bekezdésen át részletezik, hogy a kezeléseken túl az orvosok, ápolók és más kórházi dolgozók semmiről sem beszélhetnek, ami a kezelések során tudomásukra jut a betegek munkájával kapcsolatban. A VIP páciensekkel külön ápolószemélyzet foglakozik, az állami vezetőknek fenntartott részre csak engedéllyel lehet belépni.

A SOTE-től másfajta válasz érkezett. Azt írták, hogy a szóban forgó megállapodás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot is érinti, így felmerül a kérdés, hogy a megállapodás tartalmát milyen mértékben ismerhetik meg harmadik személyek, valamint nem esik-e a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény korlátozása alá az adatmegismerés, mivel állami vezetőket is érint a kért megállapodás tartalma.

Közölték azt is, hogy kikérték a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének véleményét is, de ő még nem válaszolt nekik – derül ki a cikkből.