Gyakrabban szülnek viselkedési zavaros gyermeket a dohányos kismamák
Gyakrabban alakulnak ki viselkedési zavarok a dohányos kismamák gyerekeinél azokhoz képest, akiknek az édesanyja nem gyújtott rá a terhesség idején – derült ki egy amerikai kutatásból.
"Szembeötlő, mennyire összefügg a terhességi dohányzás, sőt a dohányzás mennyisége a gyermekek későbbi fejlődésével. Korábbi vizsgálatok igazolták már ugyan a kapcsolatot, mi most kiszűrtünk olyan egyéb befolyásoló tényezőket is, mint az öröklődés vagy a nevelési módszerek" - közölte Gordon Harold, a Leicesteri Egyetemen végzett kutatás vezetője.
Harold és kutatócsoportja a Journal of American Medical Association Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmányában például kimutatta, hogy a várandósan dohányzó anyák később nagyobb valószínűséggel tolerálják a gyerekek dühkitöréseit.
Az elemzés a várandósság alatti dohányzásról szóló három - egy új-zélandi, egy brit és egy amerikai - kutatás adatait vizsgálta meg. Ezután a szülőket és a tanárokat kérdezték meg a gyerekek 4-10 éves kori viselkedési problémáiról, például arról, hogy gyakran verekednek-e, illetve küzdenek-e figyelemzavarral.
A viselkedési teszten egy 100 pontos átlaghoz viszonyították az eredményeket, a magasabb pontszám több problémát jelzett. Ahol vér szerinti anyjuk nevelte őket, a nem dohányzók gyerekei átlag 99 pontot értek el, a naponta legalább tíz szál cigarettát elszívók gyerekei pedig átlag 104-et. Hasonló eredmény született, amikor az örökbe fogadott gyerekek vizsgálatánál figyelembe vették, hogy a vér szerinti anya dohányzott-e a várandóság idején.
Noha az új kutatás nem bizonyította, hogy a várandósan elszívott cigaretták okozták a magatartási zavarokat, Harold úgy véli: kiszűrték az egyéb lehetséges okokat. "Nem állítjuk, hogy a születés utáni évek nem számítanak, sokkal inkább, hogy mindkét időszak egyértelműen hatással van a gyerekre" - magyarázta a kutató.
Elmondta, hogy a dohányzás és a viselkedési zavarok összefüggésének lehetséges magyarázatai között szerepel a kisebb születési súly és az oxigénhiány miatt hátráltatott agyfejlődés.
A tanulmányt kísérő cikkében Theodore Slotkin, a durhami Duke Orvosi Egyetem gyógyszer- és rákkutatója megjegyezte, hogy a várandósság alatti anyai cigarettázás mellett ugyanilyen fontos kérdés, hogy partnere vagy környezete mekkora füstszennyezésnek teszi ki a kismamát.