Az exeteri és hamburgi egyetemi kutatók azt vizsgálták, hogyan ruházódnak át a személyiségjegyek az egyik nemzedékről a másikra. Úgy találták, hogy a nevelőszülők lényegesen nagyobb befolyást gyakorolnak a gondozásukra bízott utódok személyiségének alakulására, mint a valódi szülőktől örökölt gének.

"Ez az első kísérletek egyike, amely igazolja, hogy a viselkedési minták nem genetikai úton is átadhatók az utódoknak. Tanulmányunk megmutatta, hogy a zebrapintyeknél az egyedi jellegzetességek a viselkedésen keresztül is öröklődnek" - magyarázta Nick Royle, az Exeteri Egyetem tudósa.

A Biology Letters című szakkiadványban ismertetett vizsgálat során a zebrapintyek magatartását - személyiségi jegyeit - úgy mérték fel, hogy új, számukra ismeretlen környezetben helyezték el őket. Akadtak köztük olyanok, amelyek megilletődve, félénken gubbasztottak, de olyanok is, amelyek nyitottságukról bizonyságot adva vidám szökdécseléssel kutakodtak, hogy mielőbb megismerjék az idegen helyet. Később összeválogatták a nőstényeket és a hímeket, és lehetővé tették, hogy párosodjanak. A tojásokat aztán "mostohaszülőkre" bízták, mielőtt az utódok kikeltek volna. 

A kicsik által örökölt viselkedési sajátosságokat felnőttkorukban vették szemügyre: nevezetesen azt elemezték, hogy azok a példányok, amelyek felfedező típusnak bizonyultak, valódi vagy nevelőszüleire ütöttek-e inkább. Kiderült, hogy a személyiség formálódására az utóbbiak gyakoroltak meghatározó befolyását, míg a külsődleges jegyeket, kiemelten a testméreteket a valódi szülőktől, tehát genetikai úton örökölték a pintyek. 

A kutatók megállapították azt is, hogy a közvetlen "társadalmi környezet" egyéb hatásai - köztük a költési hely, a fészek nagysága, vagy hogy a madárfióka egy- vagy kétszülős családban cseperedett-e fel - nem motiválták a személyiség, jelen esetben a felfedezői típus kialakulását.

Az eredmények azt jelzik, hogy a viselkedési minták nem genetikai úton történő átadása fontos szerepet játszanak az állatok személyiségi különbségeinek kiformálásában. A kutatók megítélése szerint tanulmányuk lényegi kérdéseket vet fel - és további vizsgálatokra ösztönöz - egyéb fajok tulajdonságöröklési mechanizmusáról, beleértve az embert is. Vajon az örökbefogadott gyerekek valódi vagy nevelőszülőinek személyiségjegyeit hordozzák-e magukon? A személyiség kifejlődésére az ember esetében is nagyobb befolyást gyakorol a környezet, mint a genetikai örökség?