Feldmár: ha nem most, akkor mikor?
Feldmár András kanadai pszichológus előadást tart május 31-én és június 1-jén a Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpontban.
Most vagy soha! címmel kétestés előadást tart Budapesten Feldmár András Kanadában élő, magyar származású pszichológus. Az előadás alapgondolata: „Ha én nem állok ki magamért, ki fog kiállni értem? Ha csak magamért fáradozok és állok ki, mit érek én? És ha ezeket a dolgokat nem most teszem, akkor mikor?”
Az egymásra épülő előadások május 31-én pénteken, és június 1-jén szombaton is 19 órakor kezdőnek. Mindkét napon egy-egy órás beszélgetés követi őket, ahol a hallgatóság kérdéseket tehet fel, megoszthatja saját gondolatait, történeteit. További részletek a Feldmár Intézet a www.facebook.com/feldmarinstitute, valamint a tex.hu-n olvashatók.
Az eseményt a budapesti Feldmár Intézet szervezi. A szellemi műhely 2006-ban azzal a céllal jött létre, hogy Magyarországon minél többen ismerhessék meg a feldmári gondolkodásmódot és lehessenek aktív részesei annak az élménynek, amit a szabad, őszinte, kötöttségek és szégyenérzet nélküli kommunikáció adhat az embernek. Az intézet Feldmár András részvételével és az internet adta lehetőségekkel szervezi élő és online eseményeit, és bevételeit visszaforgatja programjai finanszírozására.
Ezek egyike a Francis Huxley ösztöndíj, melynek célja, hogy azok is részt vehessenek csoportjaikban, előadásaikon, akik egyébként nem engedhetnék meg maguknak. Emellett a fogvatartottak társadalmi reintegrációját szolgáló közös programban vesznek részt a Balassagyarmati Fegyház és Börtönnel, valamint a Soteria Alapítvánnyal. Eredményeiért az intézet a Büntetésvégrehajtásért emlékérem bronz fokozatát kapta tavaly október 23-án.
Az intézet alapítója, Feldmár András 1940-ben született Budapesten, és tizenhat éves korában szökött meg a családi otthonból és Magyarországról. Kanadáig meg sem állt, ahol előbb matematikus lett, majd később pszichológiát és filozófiát tanult. 1974-ben ismerkedett meg R. D. Laing skót pszichiáterrel, aki elméleti és gyakorlati munkásságában radikálisan megkérdőjelezte a 20. századi pszichiátria dogmáit. Ez a találkozás egy életre meghatározta Feldmár tudományos munkásságát, szakmai felfogását, a világhoz és hivatásához való viszonyát. Laing tanítványaként, barátjaként és szakmai örököseként a mai napig számos jelentős terápiás kísérlet részese Európában és Amerikában.
Elsősorban arra keresi a választ, hogy a szenvedő emberek hogyan meríthetnek erőt élő, szeretetteli kapcsolatokból, és hogyan találhatnak vissza a hétköznapok boldogságába. Feldmár a mai napig aktívan dolgozik terapeutaként, előadásokat tart, tanít, illetve számos szervezet számára végez szakértői, tanácsadói munkát.