A témáról - a szerb kulturális minisztérium közleménye szerint - kedden tárgyalnak a négy egykori jugoszláv tagköztársaság képviselői a Szarajevó fölött magasodó Jahorina hegyen, az 1984-es téli olimpia helyszínén. Az önállóvá vált államoknak ez az első ilyen jellegű közös terve az 1990-es évek délszláv háborúi óta.

A stecakok, a középkori sírkövek a 12. század második felében bukkantak fel először, majd a 14-15. században széles körben elterjedtek. A töröknek és később más nagy vallásoknak behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok különleges, díszesen faragott sírköveit nevezik így. A négy állam területén 3300 helyszínen mintegy hetvenezer stecakot regisztráltak.

Bosznia-Hercegovina legjelentősebb irodalmi díja is erre az örökségre utal: a Bosanski stecak-díjjal 1999 óta jutalmazzák a költőket a szarajevói költészeti napokon. A díj egyike azon kevés elismerésnek, amelyet a három bosznia-hercegovinai etnikum (bosnyák, szerb, horvát) közös értéknek tart, beleértve a névadó tárgy által képviselt hagyományt.

A Bosanski stecak-díjat 2009-ben a Vajdaságban élő Tolnai Ottó Kossuth-díjas magyar írónak, költőnek ítélték oda.