Elveszítjük Svájcot, hiába rúgkapál a helvét adóizé. Új adóparadicsomot, offshore fészket, szürke foltot kell keresnünk a térképen, hogy átlagfizetésünket tovább suvickolhassuk.

Legyünk azonban igényesek, amikor otthont keresünk a közbeszerzésekben sikeres offshore cégünknek. Először vegyük sorra, hogy mely országokba, földrészekre, elsüllyedt városállamokba vihetjük a kasszát, csak utána döntsünk. S ha már eljutottunk Lichtensteinbe, Ciprusra, Dominikára, vagy Atlantiszra akkor nézzünk is körül, fotózzunk, nyaraljunk, teremtsünk kapcsolatot a helyiekkel, viselkedjünk a világra nyitott oligarchaként.

Először a Seychelles-szigeteket látogatjuk meg.

A hely szelleme

A 115-tagú szigetcsoporton alakult államnak már a neve is beszédes. Jean Moreau de Séchelles XV. Lajos egyik kedvenc minisztereként a pénzügyekért és a gazdaságért vállalt felelősséget. A pozíciót 1754-ben foglalta el. Csak két éve maradt haláláig, addig azonban liberális pénzpolitikájával próbálta egyenesre kalapálni a girbe-gurba Bourbon államháztartást.

A Séchelles-érától máig terjedő két és fél évszázadot pontosan az jellemzi, mint a legtöbb gyarmatot Afrikában, Ázsiában, vagy a kettő közt elszórt szigeteket – Seychelles Mauritius, Madagaszkár és a Maldiv-szigetek közelében fekszik, így ez a szigetcsoport sem kivétel. Az angolok elvették a franciáktól, igazgatták, nyomorgatták, erre fellázadtak, leverték, fellázadtak, békénhagyták, belharcoltak, megszavazták, köszönik, ma jól vannak.

Két fontos terméknek köszönhetik ma a figyelmet: az egyik a cégjogi akrobatika, amivel offshore cégeket nyithatunk a területén, a másik az édeni természet.

Így jutunk a szigetekre

A csoport legnagyobb tagja, a Mahé bír csak nemzetközi repülőtérrel, úgyhogy mindenképpen ide érkezünk először. Mielőtt komppal, helikopterrel vagy úszva átkelünk máshová, érdemes körülnéznünk.

Mahé majdnem mindennel bír, amit a teljes szigetcsoporton találhatunk. Akadnak gránitsziklák, sűrű erdők és fehér fövennyel borított, pálmafás-giccses partszakaszok is.

null

Mahé egyúttal a cégalapítás anyaföldje, a pénzügyi manőverek Montmartre-ja. E pillanattól kezdve, ha egy pesti kávéházban ki szeretné mondani a kimondhatatlant, például hogy ez vagy az a pártközeli vállalkozó pénzügyi manőverezik, a képviselő fiskálisan umbuldázik, a polgármester monetárisan búbol, bátran cserélje le ezeket a gorombaságokat új kifejezésünkre: a vállalkozó mahézik. Jövevényszó, mint a magyar anyanyelv meleg ölébe fogadott társai, a víkend, a kemping vagy a spekuláns.

Egy kiadós mahézás után buszra szállhatunk, a jegy ára a szigeten belül egységes, függetlenül a megtett távolságtól. 3 rupiába kerül, vagyis nagyjából 50 forintba.

Biciklin járjanak a független színházak és azok, akik befizetik az adót, de ha mégis kitör rajtunk a hippi, akkor bérelhetünk kerékpárt. Mondjuk Mahé meglehetősen hegyvidékes, de egy másik híres szigeten, Praslin-on már érdemes nyeregbe szállni.

Átkelés a többi szigetre

Átkelhetünk a szomszéd szigetek bármelyikére helikopterrel vagy komppal. A légiközlekedés természetesen drágább, 18000 forint a legközelebbi sziget, a retúrjegy a duplája, és csak 20 kiló poggyászt vihetünk. A távolabbiakra akár 51000 forintot is elkérnek.

Azok a mahézók, akik aranyban vagy kriptonitban próbálják elrejteni vagyonukat, szálljanak hajóra, 12000 forintért megtehetik az utat.

Időtöltés

Bármelyik szigetre is utazunk, nem tévedhetünk. Seyschelles elképesztő szigorral őrzi a természetet és rengeteg pénzt költ az ökoturizmusra. A tömegturizmus helyett inkább a tehetőseket célozzák meg, akik hosszabb időre érkeznek.

A legvonzóbb helyek a tengerpartok, a terepszemléző oligarcha itt tologathatja titkos vagyonát. Ezt semmiképpen se talicskával tegye, mert a gyöngyszínű fövenybe belesüllyed a kerék, és akkor nem marad más, csak a bosszúság, a hiszti, a földre szórt államkötvények. Javasoljuk a szánkókat, azt úgysem láttak még a környéken, kiváló exportcikk a bankjegycsúsztatáshoz. Nem beszélve arról, hogy a derék mahézók mind erre a néhányszáz négyzetkilométerre gyűlnek, tologatnak, együtt szánkóznak, az egész egy örömteli, kozmopolita, monetáris Normafa, megtanulhatjuk, hogy mondják dél-marokkói nyelvjárásban azt, hogy „közgép”. Netvörking, na.

Wikipedia

Minden esetre találunk itt óriásteknősöket, nekik több farmot is létrehoztak, hiszen veszélyeztetett faj. Sósvízi krokodilt már aligha láthatunk, ha túl is élt néhány példány, féltve őrzik. De több száz madárfajtát leshetünk meg. Ez tényleg a földi paradicsom.

Másik nagy kedvence a látogatóknak a szerelemdióként is emlegetett trópusi gyümölcs. Ismerik még coco de mer, vagyis a tenger kókusza néven. Az előbbi logikusabbnak tűnik, hiszen mindig párban nő, amiről oligarcháné kétszólamú vonzereje juthat eszünkbe. Vagy a talicskázó heresérve, ami szintén a szeretet egy bizonyos jele.

A különleges állat és növényfajok listája könyvtárnyi irodalmat tölt meg. A természet kincstárából még egyet említünk, a fekete papagájt. Olyannyira a kihalás szélére sodródott ez a madárfaj, hogy már csak 100 példányt őriznek az édeni Vallée de Mai-ben.

Még egy kellemes időtöltést nyújt a tenger, ami egyébként oly tündöklő azúr és türkiz színekben ragyog, ahogy azt még csak a 100 frankos svájci bankjegyen láttuk. Mahén egy tengeralatti látogatóközpont fogadja a turistákat. Azt ígéri honlapja, hogy akár kezdőket is beavatnak a merülésbe. A víz alatt pedig megleshetjük a tőzsdecápákat.

Mibe kerül?

Számít ez? Hát, hiába mahéztuk át karrierünket?

Ha esetleg mégis számítana, akkor a napi költség átlagosan 83-88000 forint. A Lonely Planet utal rá, hogy akár napi 21000 forintból is ellakhatunk Mahén, amivel rendkívül szerényen felszerelt bungalóba költözhetünk, de reálisabb, ha napi 43000 forinttal számolunk – mint minimális költség. Átlagosnak számít a 74000 forintos szállásdíj (per fő, per éj), és ezzel még csak 2-3 csillagos szállodába költöztünk.