Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az adventi naptár elkészítése az első olyan aktus, ami a kirakatok bántóan korán elkarácsonyosodott világán túl valóban képes minket belesodorni az ünnep hangulatába. Megcsinálni szórakoztató, az eredményre csakis büszkék lehetünk, közben pedig végtelen tér jut a fantáziának. Ha tehát valamivel többre vágyunk, mint megvenni az uniformizált boltit, nyugodtan vágjunk bele.
Gyerekkorunkban édes kihívás volt kipiszkálni a műanyag mélyedésekbe forrt csokikockákat a klasszikus adventi naptárból. Az is valódi élmény volt, amikor egy-egy nap elfelejtettük a csokivadászatot, és másnap dupla adag járt. Két hetünk maradt még, hogy felnőtt fejjel megalkossuk a saját adventi naptárunkat, melynek hagyománya Németországból ered.
A lutheránusok már a 19. század elején visszaszámoltak huszonnégy napot szenteste előtt, de a módszerek akkor még kezdetlegesek voltak. Egyes családok krétával karcolták bele az ajtóba a napok múlását, mások minden nap gyertyát gyújtottak, vagy szentképeket aggattak a falra.
A képre kattintva tekintse meg galériánkat!
Egyes források szerint az első valódi adventi naptárat 1851-ben készítették el kézzel, míg az első nyomtatott verziót 1902 környékén adták ki Hamburgban. Más források egy személyesebb történetet mesélnek el: eszerint az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, amikor egy német édesanya szerette volna megkönnyíteni a karácsony előtti várakozás napjait kisfia, Gerhard számára. A feszültség levezetésére kitalált egy játékot: huszonnégy részre osztott egy kemény papírlapot, és mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét.
Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárat szerkesztett, amelyen huszonnégy ablak mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá. Gerhard Lang neve azóta összeforrt az adventi naptáréval.
A II. világháború idején hiánycikk volt a papír, ezért egy időre eltűnt ez a szokás. Később Richard Sellmer élesztette újjá a tradíciót, akinek a vállalata ma is milliós nagyságrendű készlettel van jelen a piacon. Mellette hasonlóan intenzív jelenlétet produkál a Cadbury’s is.
Ha azonban szeretnénk elszakadni a boltokban kapható szimpla csokis variációktól, íme, néhány ugródeszka az alkotáshoz. Innen pedig még bármi megtörténhet, ha kiderül, hogy valamiből pont van otthon huszonnégy darab; legyen az fél pár zokni, wc-papír guriga, műanyag flakon, kindertojás kapszula, vagy éppen az elmúlt tíz év nyaralásaiból ránk maradt piperehalom.
Borítékból
A legegyszerűbb, ha veszünk 24 borítékot különböző színben és méretben, beszámozzuk, és felragasztjuk őket egy tetszőleges kartonpapírra, esetleg parafatáblára, mondjuk karácsonyfa alakban. Ez a típusú naptár inkább a nagyobb gyerekeknek, vagy a felnőtteknek szól, hiszen a legkényelmesebben idézetek, vagy tanulságos történetek férnek el bennük, de egy kisebb szelet csokitól sem szakad a papír.
Ha viszont még ennyit sem szeretnénk bíbelődni a naptárral, elég, ha minden nap előhúzunk egy borítékot a fiókból, és átadjuk a célszemélynek. Az sem rossz megoldás, ha az összes borítékot betesszük egy zsákba, így a véletlenszerű választás öröme is fokozza az élményt. A borítékot kiválthatjuk színes szalaggal összekötött papírzacskókkal, tülltasakokkal, vagy zoknival is, akkor nagyobb tér marad a meglepetéseknek is.
Mézeskalácsból
A nemrég indult Home Bazaar karácsonyig minden nap előáll egy friss adventi naptár ötlettel, ezek között szemezgetve találtuk meg az igen kézenfekvő mézeskalács verziót, amiben többek között az a jó, hogy sokáig eláll, finom, és kevesebbe kerül, mintha édességekkel töltenénk fel 24 pakkot. És azt se felejtsük el, mennyit dob a lakás hangulatán a szegfűszeg, a fahéj és a reszelt narancshéj keveredő illata. Itt pedig talál némi segítséget ahhoz, hogyan készítse el a mézeskalácsot.
Gyufás-skatulyából
A gyufás-skatulya mérete miatt tökéletes tárgy arra, hogy elrejtsünk benne valami apróságot. Természetesen ehhez nem árt mintás papírral, vagy festékkel bevonni a dobozokat. Ha mindez megvan, egymásra ragaszthatjuk őket. Az alakzat csak rajtunk múlik, s bár a karácsonyfa itt is kézenfekvőnek tűnik, sokan a kockát választják, és így nyernek egy szép díszdobozt, kis fiókokkal. Ha nincs kedvünk ragasztgatni, fel is aggathatjuk őket különböző hosszúságú madzagokkal. Erre kiváló megoldás lehet egy dizájnosabb vállfa, a rögzítésben pedig segíthetnek az elfekvő függönycsipeszek.
Csipeszes
Vegyünk huszonnégy, fából készült ruhacsipeszt. Következő lépésként fessük le, ragasszunk rá mintákat, vagy tekerjük be színes fonalakkal. Ha kész, ragasszuk fel őket egy fából, vagy parafából készült táblára, írjuk föléjük a számokat, és jöhetnek az ajándékok, amiket könnyen fölcsíptethetünk, mondjuk papírba csomagolva. Ha elhagynánk az édesség-ajándéktárgy tengelyt, gondolhatunk azokra is, akik mindig megcsúsznak a karácsonyi előkészületekkel. Nekik érdemes minden napra valamilyen teendőt elrejteni kedves üzenetként álcázva.
Kincskeresős
A That Artist Woman kivitelezésében létezik olyan megoldás is, hogy a huszonnégy kiskapu mögött nem ajándékot rejtünk el, hanem egy feladványt, amely a lakás bizonyos pontjára irányít bennünket, ahol megtalálhatjuk a meglepetést. Felnőtteknek is szórakoztató.
Klasszikus zsebes
Ebben talán az a legjobb, hogy maradandó, és minden évben ugyanúgy elővehetjük a szekrényből, ha nincs kedvünk újat csinálni. A zsebek felvarrásához minimális kézügyesség kell. Biztosan akad otthon mindenkinek némi maradék textilje, amiket színtől és anyagtól függetlenül lehet keverni.
Alkoholos
Ha nem szeretjük az édességet, és a bölcs-kedves üzenetek nélkül is megvagyunk, akkor is van megoldás. Telepakolhatunk például egy sörösrekeszt a kedvenc sörünkkel, vagy felcímkézhetünk 24 üveg bort számokkal. Valamilyen minimális díszítés azért talán még itt is belefér.
További tippeket fotógalériánkban talál.
