A mozgás a szívroham után is segít
Először találtak bizonyítékot brit kutatók állatkísérletekben arra, hogy a rendszeres intenzív mozgás életre keltheti az alvó állapotban lévő őssejteket, amelyek segítségével a szívroham miatt károsodott szöveteket helyettesítő új szívizom fejlődhet ki.
Korábbi kutatások megmutatták, hogy egyes - növekedési faktornak nevezett - kémiai anyagok hatására az őssejtek aktivizálódnak és új szövetet hoznak létre, de a mostani, patkányokkal végzett tanulmány az első, amely azt jelzi, hogy egy viszonylag egyszerű edzési programnak is hasonló hatása van.
A Liverpool John Moores Egyetem kutatói egészséges patkányokon mutatták meg, hogy az emberi 30 percnek megfelelő intenzív mozgás hatására 60 százalékkal megnőtt az aktív szívőssejtek száma, amelyek egyébként a felnőtt állatokban általában alvó állapotban vannak.
Az eredmény azt sugallja, hogy a szívbetegség vagy szívelégtelenség miatti károsodást legalábbis részlegesen ki lehet javítani napi 30 perces futással vagy kerékpározással, ha az elegendően intenzív ahhoz, hogy megizzadjon, aki végzi. "A mozgás emeli a növekedési faktorok szintjét, amelyek arra késztetik az őssejteket, hogy menjenek és javítsák ki a szívet. Most először igazoltuk ezt a lehetőséget" - idézte Georgina Ellison kutatásvezetőt a The Daily Telegraph című brit napilap.
Ellison azt reméli, hogy a módszer még hatékonyabb lehet károsodott szív esetében, mert ott nagyobb az igény a jelentős számban elvesztett sejtek pótlására. Bár a súlyos szívkárosodást elszenvedett páciensek egy része talán nem alkalmas az intenzív mozgásra, jelentős részük könnyedén futhat vagy kerékpározhat 30 percet anélkül, hogy kockáztatná egészségét - tette hozzá Ellison.
A kutató azt is kiemelte, hogy bár a mozgás része a szokásos szívrehabilitációnak is, de ahhoz, hogy aktiválja az alvó őssejteket, nagyobb intenzitással szükséges végrehajtani a gyakorlatokat.
Jeremy Pearson, a tanulmányt támogató Brit Szív Alapítvány egyik orvosigazgatója azonban arra is figyelmeztetett, hogy több kutatásra van még szükség annak megállapítására, hogy a mostani kutatási eredmények átfordíthatók-e humán kezelési eljárásokba.