Akár új utakra is terelheti az agykutatást az a minapi bejelentés, mely szerint ott biztosan nem fészkel az éntudat, ahol eddig sejtették.
„Egy átlagos ember vagyok rossz emlékezettel” – felelte az R betűvel jelölt páciens arra a kérdésre, hogyan jellemezné önmagát. A párbeszéd az amerikai Iowa állam egyetemének neurobiológiai központjában hangzott el, és igencsak zavarba ejtette a kutatókat. R urat ugyanis olyan agysérülések érték, amelyek után a legkorszerűbb idegtudományi ismeretek szerint nem lett volna szabad tudnia önmagáról.
Az eleinte az anyával szinte szimbiózisban élő csecsemő a 12–15. hónap táján kezdi megkülönböztetni önmagát egy másik személytől, a következő három hónap során már a tükörben felismeri a saját arcvonásait, másfél–két éves korában pedig már egyes szám első személyben kezd beszélni saját magáról. Az utóbbi évtizedekben azonban az agykutatók és a neurobiológusok már nemcsak arra kíváncsiak, hogy hogyan, hanem arra is, hol alakul ki az éntudat.
Arról, hogy mit tudtak meg eddig, a legfrissebb HVG-ben olvashatnak.