Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Időről időre elérkezik az az állapot, amikor a kinőtt, megunt, vagy sötét életszakaszainkra emlékeztető ruhadarabjaink alattomosan elkezdik kifúrni a gardrób polcairól azt a tíz ruhát, amit valóban hordunk. Szanálni mindig jó, ma pedig már nem csak a karitatív szervezetek nehezen fellelhető konténerei, vagy a műanyagzsák-penészes pince kombináció létezik alternatívaként. Tippek.
A lakásunkat ellepő értelmetlen dísztárgyakat, a családi ünnepek után észrevétlenül osztódó háztartási eszközöket, vagy a kinőtt-megunt ruhákat mások csillogó szemmel vennék birtokba. Budapesten pedig egyre több tér jön létre azért, hogy a cserebere megtörténjen. Itt a legújabb hype.
Ha szeretnénk intim keretek között tartani a csencselést, és fokozatosan ráhangolódni arra, milyen érzés idegenekkel megosztani, amink van, indíthatunk a barátnős ruhacserével valakinek a lakásán, de jóval tágabb dimenziók nyílnak meg a Facebookon szerveződő Garázsvásárokon.
A motiváció mindig hasonló, néha már szinte spirituális: valaki új életet akar kezdeni, költözik, válik, ehhez pedig mindent kipucol a múltjából, ami felesleges. Így jönnek létre a mini bolhapiacok a város legkülönbözőbb pontjain Wekerlétől Budakalászig (sőt, már vidéken is). Nem kell hozzá más, mint egy kert, egy garázs, vagy bármilyen placc a ház előtt – a jobb hangulat kedvéért esetleg pár kancsó bodzaszörp meg frissensült kalács.
Ilyen vásárt bárki szervezhet, akár összefogva másokkal, engedély nem kell hozzá. Évi 800 ezer forintos bevételig biztonságban vagyunk, viszont elméletileg mindent le kell papírozni, az adómentes részt is. A vásárokat összegyűjtő oldal ötletgazdája egyébként a lakberendezési tanácsokat felvonultató Otthonkommandót is szerkesztő Krivarics Ditta.
Tangabugyik kocsmafényben
A bizniszbe a belvárosi kocsmák is kezdenek beszivárogni. A Téli Kertemben Csencselde néven fut a projekt. Egy piac, ahol nem kell pénz, csupán néhány csereképes dolog – ennyi a csalogató szlogen. Innen mindenki annyi tárgyat vihet haza, amennyit bevitt, legyen az könyv, ékszer, edény, játék, vagy ruha. Romlandó cuccok kizárva.
Ha viszont inkább a nyolckerben mazsoláznánk, menjünk fel a Corvintetőre egy Tetőcserére. Ők egyedi turkálóként aposztrofálják magukat, az elv viszont ugyanaz: annyi ruhát vihetsz haza, amennyit beviszel, viszont van egy 500 forintos beugró, amit le lehet fogyasztani a pultban. A kombinékon túl hátha beszippant a partitér is. Ehhez igazodik a nyitva tartás is: este nyolctól hajnalig. Jó hír, hogy ha első alkalommal nem találsz annyi ruhát, amennyit hoztál, kapsz egy kártyát, amivel egész nyáron bármikor visszamehetsz és válogathatsz, míg össze nem jön a hozott mennyiség.
Ugyanitt az Égboltban elsősorban bemutatkozó tervezők munkáihoz juthatunk hozzá (ezekért már fizetni is kell): pólókhoz, ruhákhoz, ékszerekhez - gyöngy, nemez, és égethető gyurma nyakláncokhoz, fülbevalókhoz, kitűzőkhöz és gyűrűkhöz.
A ruhacsere pedig nem reked meg a szimpla felhasználói szinten, de már létezik a reciklidivat is, vagyis van olyan divattervező, aki kifejezetten turis, ruhacserés darabokat gondol újra. Serin így éri el, hogy minden darabja egyedi és a piachoz képest olcsó, közben pedig még környezettudatos is.
A Margit körúti Passzé már bizományi alapon működik, ezért ha három hónapon belül akad vevő a bevitt portékánkra, pénzt is kapunk érte. Egyedi vintázs részleget ígérnek, és egy kincses ládát tele megkímélt és hordható ruhákkal, kiegészítőkkel, kalapokkal, kesztyűkkel és használati tárgyakkal a múltból.
Ha nem várunk semmit cserébe
A fentieknél önzetlenebb módon működnek az angolszász országok mindennapjaiba már évtizedek óta beépült adományboltok (charity shop). Anno a Vöröskereszttel együtt dolgozták ki az intézményesített adományozás közösségi modelljét, ami azóta világszerte elterjedt, és nálunk is ébredezik.
Itt a központi gondolat a segítés. Ahelyett, hogy a szemetesbe dobnánk, ugyanúgy bevihetjük a megunt cuccainkat az üzletbe, ahol nyomott áron eladják azoknak, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy újonnan vásároljanak.
Alapértelmezett megoldásként pedig ne feledkezzünk meg a karitatív szervezetek ruhagyűjtő konténereiről sem. Elméletileg a Magyar Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat is szervez gyűjtéseket, gyakorlatilag viszont kisebb kutatómunkát igényel, hogy ezekre rátaláljunk.
